Oldal 177 [177]
176 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
heli. Nem csupán az ún. akadémiai típusú vezetést, hiszen — és itt jutunk el az
autonómia csaknem teljes felszámolásához — a tudományos kutatás és a tanítás
szabadsága nem tud kiteljesedni, ha azt aműködtetés indokolatlanul és szabályozott
keretek nélkül akadályozza vagy ellehetetleníti. A nemzetközi szakirodalomban
ismert olyan vélemény is, miszerint a tudomány szabadsága egyben szervezeti
keret, amelyben az érintettetek, azaz a tudósok az egyetemen belül önmagukat
koordinálják, ezért ebbe a rendszerbe semmiféle állami, kormányzati eszköz nem
kerülhet bele." Mindazonáltal az állami és az intézményi kormányzás között
egyértelmű és szoros kapcsolat áll fenn, amelyek világosan el sem választhatók."
A kormányzat által a működtetésért és eminensen a pénzügyekért felelős kancellár
jogintézménye a hatályos normatív közegben azonban épp az előzőekben írt negatív
következmények kiváltására alkalmas. Emellett pedig kifejezetten a kancellári
kör felelősségét alapozza meg az Alaptörvény szervezeti rendre és különösen a
gazdálkodás rendjére és annak ellenőrzésére felhatalmazó rendelkezése, amelynek
címzettje akormány. Nem véletlen, hogy a szakirodalom — még az alkotmányozási
folyamat során — hivatkozott arra, hogy egy korszerű alkotmánnyal szemben jogos
elvárás, hogy kitérjen az oktatás és a tudományos kutatás költségvetési hátteré¬
nek biztosítására, akár a nemzeti jövedelem oktatásra és tudományos kutatásra
fordítandó hányadának meghatározásával."
Az oktatásra vonatkozó, az Alkotmányban és az Alaptörvényben egyaránt
lefektetett alapjog részben önmagában is érvényesül, s magában hordozza azt az
államot terhelő kötelezettséget, amely az oktatáshoz való hozzáférés lehetőségének
biztosításában áll," s amelynek eszközei a felsőoktatás területén az egyetemek és
főiskolák. Ezen alapjog szorosan összefügg a tanítás — középkori egyetemalapítási
hagyományokban gyökerező — szabadságával, amely az egyházzal, majd az állammal
szembeni védettséget jelentett a tudomány művelése során. Az ällami szerepvälla¬
lás az intézmények finanszírozásában, az intézményrendszer működtetésében új
7 Uerpmann, Robert: Rechtsfragen von Vereinbarungen zwischen Universität und Staat,
Juristenzeitung, 54. evfolyam, 1999/12, 645.
15 Robert Uerpmann ezért az állam és az egyetemek együttműködéséből adódó problémák
egyik lehetséges megoldásának az egyenrangú magánjogi felek közötti szerződéses viszony
kialakítását tartja. Uerpmann, Robert: i.m. 647—649.
Hamza Gábor: Észrevételek a készülő alkotmányboz, Magyar Tudomány, 172. évfolyam,
2011/1, 4.
Az Alkotmánybíróság az 1310/D/1990. AB határozatában levezette, hogy az állam
a művelődéshez való jogot a felsőoktatás területén az egyes általa fenntartott oktatási
19
20
intézményekbe való bejutás lehetőségének biztosításával, pozitív módon valósíthatja meg.
Ugyanitt az Alkotmánybíróság azt is levezette, hogy az államnak a felsőoktatással kapcso¬
latos alkotmányos feladata a tanuláshoz való jog objektív, személyi és tárgyi előfeltételeinek
megteremtése, fejlesztése és biztosítása — értelemszerűen az ehhez szükséges időtartam
alatt és a rendelkezésre álló anyagi források függvényében. (ABH 1995, 579., 585—586.)