Page 176 [176]
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 175
Az Alaptörvény és az Alkotmány rendelkezéseinek összevetéséből — a jelen
témánk szempontjából — három következtetés levonása indokolt: egyfelől a tudo¬
mányos kutatás, a tanítás és tanulás szabadsága, valamint a tudományos igazságok
kérdésének eldöntése területén drasztikus eltérés a két alapnorma között nincs,
így a szakirodalomnak és az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány vonatkozásában
tett megállapításai e körben az Alaptörvény tekintetében is továbbra is felhasz¬
nálhatóak." Szükséges azonban rámutatni, hogy bár a szakirodalom lényegében
azonosként tekint az érintett alapjogoknak az Alkotmányban és az Alaptörvény¬
ben rögzített szabályozására, " néhány apró megfogalmazásbéli eltérés lényeges
tartalmi különbségekhez vezet. Az Alkotmányban szereplő fordulat, amely e
jogok tiszteletben tartását és támogatását írta elő az állam számára, nem csupán
tágabb volt az Alaptörvényben szereplő előírásnál, miszerint az államot azok
biztosításának kötelezettsége terheli, de ez utóbbi a garanciák oldaláról nézve is
szűkebb fogalom: csak az alapjog tárgyának szavatolási kötelezettségére utal, de
annak kibontása, illetve e garanciák tartalma hiányzik. Ugyanígy az Alaptörvény
a tudomány szabadságának csupán bizonyos elemeit biztosítja, ráadásul a kutatás
szabadsága nem is pontos megfogalmazás, hiszen a tudományos gondolkodás és
nézetek terjesztésének szabadságáról kellene inkább szólnia, minthogy a kutatás
az ezek keretébe illeszkedő folyamat."
Másfelől a felsőoktatási intézmények autonómiája tekintetében — különösen
az Alkotmányon alapuló, illetve ahhoz kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlat
figyelembe vételével — felrajzolható az az ív, amely mentén a jogalkotó az intézményi
autonómia zsugorításáig, horribile dictu csaknem teljes felszámolásáig eljutott. Jelen
műnek nem tárgya a felsőoktatási intézmények autonómiájának általánosságban
történő vizsgálata, azonban indokolt részletesen foglalkoznunk e kérdéskörnek
a felelősséggel való összefüggéseivel, hiszen ez a tetten érhető autonómiadeficit a
megfelelő felelősségi szabályokkal kiváltható és elkerülhető lett volna.
Végül mind az Alkotmány, mind az Alaptörvény vonatkozásában szükséges
leszögezni, hogy előbbi egyáltalán nem, utóbbi pedig csak utalás szinten tartalmaz
olyan rendelkezést, amely az intézményvezetési felelősség megalapozását jelentheti.
Azonban akárcsak a közösségi joganyag esetében, az alkotmányos, alaptörvényi
keretek is alkalmasak arra, hogy az abban megfogalmazott alapértékek intéz¬
ményen belüli — és az intézményvezetők hatáskörébe tartozó — érvényesülése a
felelősségvizsgálat alapját jelentse. Az itt definiált szabadságjogok intézményen
belüli érvényesülésének biztosítása ugyanis az egyetemek, főiskolák vezetőit ter¬
4 Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezés és gyakorlati következményei, Budapest, HVG—
ORAC Lap- és Könyvkiadó, 2011, 214.
B Jakab András: 2011, i.m. 213—214.
16 Kocsis Miklós: A tudomány szabadságának új konstitucionális keretei, Közjogi Szemle, 4.
évfolyam, 2011/4, 30-31. (2011b)