Page 160 [160]
III, AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 159
III.3.4.4. Fegyelmi felelősség
Fegyelmi felelősségről az egyetemeken és főiskolákon két vonatkozásban beszél
hetünk. Az Nftv. rendelkezéseiből fakadóan valamennyi felsőoktatási intézmény¬
ben, fenntartóra tekintet nélkül kötelezően érvényesítendő a hallgatói fegyelmi
felelősség, amelynek most az intézmény vezetésében is közreműködő hallgatói
önkormányzati tisztségviselők tekintetében van jelentősége. Ugyancsak az álla¬
mi és nem állami intézmények esetében egyaránt — azonban adott egyetemtől,
főiskolától függően, eshetőlegesen — akár a vezetőkre kiterjedő munkavállalói
(közalkalmazotti) fegyelmi felelősség is felmerülhet, amennyiben a kollektív
szerződés a fegyelmi eljárás és felelősségre vonás alapját megteremtette. Míg ko¬
rábban a fegyelmi felelősség a közalkalmazottak esetében a Kjt. rendelkezésein
nyugodott, jelenleg az Mt.4. biztosítja, hogy a munkaviszonyból származó köte¬
lezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy — ha a munkáltató
vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt — munkaszerződés?"
a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapítson
meg.’® A Kjt. szerint a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt.4. szabályait a benne
foglalt eltérésekkel alkalmazni kell, beleértve az Mt.4. előbb említett rendelkezését
is, ezért a kollektív szerződés az állami intézmények esetében is kialakíthatja
a fegyelmi felelősség szabályait." Mindezek alapján indokolt, hogy a fegyelmi
felelősség elméletét általánosságban áttekintsük azzal, hogy a hallgatói önkor¬
mányzati tisztségviselőkkel kapcsolatos kérdéskört — annak sajátos mivoltából
adódóan — külön fejezetben tárgyaljuk majd.
A fegyelmi felelősség természetével kapcsolatban Angyal Pál úgy fogalmazott,
hogy „a fegyelmi jog nem az állam adománya, hanem egyes közhasznú testületek
autonóm büntetőhatalmának visszahagyott, de jogilag szabályozott maradványa.
Nem része tehát a büntetőjognak, hanem attól minőségben is eltér.”**’ A fegyelmi
felelősség alapja minden esetben valamely — esetünkben munkavállalói, közal¬
kalmazotti vagy hallgatói — kötelezettség vétkes megszegése. A vétkesség jogi
fogalom, sajátos gondossági mércével bír. A büntető- és a polgári jogban egyaránt a
felelősség általános alakzata, amelyből az a vélelem fakad, miszerint ,az akarat- és
384 A szakirodalom szerint ha a munkaszerződés vagy kinevezés állapít meg hátrányos jog¬
következményt, és utóbb akár a közalkalmazott, akár a munkáltató kollektív szerződés
hatálya alá kerül, érvénytelenné válik a munkaszerződés, kinevezés ezen pontja. Lásd:
Cséffán József: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény magyarázata, Szeged, Szegedi
Rendezvényszervező Kft., 2016, 269.
385 Mt.4. 56. § (1) bek.
386 Kjt. 2. § (3) bek., 44/A. § (1) bek.
387 Angyal Pált hivatkozza Radovics György: i.m. 3. Részletesebben kifejtve lásd Angyal Pál:
Az egyetemi büntető jurisdictio, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1933, 4—40.