Page 156 [156]
III, AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 155
kárfelelősség elkülönült, önálló alakzata; egy lényegét tekintve polgári jogi —
legfeljebb a munkajogi sajátosságok miatt némiképp torzult — alakzatról van szó.
Mindennek sajátos olvasata van a felsőoktatási intézményekkel fennálló fog¬
lalkoztatási jogviszonyok vonatkozásában. A felsőoktatási intézmények e fogalom
tárgyalása során már részletezett rendeltetése nem elsődlegesen a munkaviszo¬
nyoknak elsősorban keretet adó vállalkozásokra jellemző bevételszerzés, hanem
társadalmi kötelezettségvállalás. E közegtől pedig a Ptk. általános piaci szemlélete
még távolabb áll, függetlenül attól, hogy egy felsőoktatási intézmény állami, és ezért
a foglalkoztatásra is a sajátos eltéréseket mutató közalkalmazotti jogviszonyban
kerül sor, vagy nem állami, és ezért a mindenkori Mt. hatálya alá tartozó jogvi¬
szony keretében dolgoznak az egyetem, főiskola alkalmazottai. Ez a sajátosság
leginkább az oktatók és kutatók esetében érhető tetten.
III.3.4.3.2. A kártérítési felelősség a Ptk. irányából
A Ptk. alkalmazottért fennálló felelősséget rendező szabályrendszere a kodifikációt
követően csak két elemében változott, a munkajoggal való összefüggések körében
pedig csupán a második elem bír jelentősebb relevanciával. Az első elem tekinte¬
tében érdemi eltérés nincs, ez egyértelműen igazolható a Régi Ptk. és a hatályos
rendelkezések összevetésével. A Régi Ptk. 348. § (1) bekezdése azt rögzítette,
hogy ha az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személy¬
nek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben
a munkáltató a felelős. E szabályt kellett alkalmazni akkor is, ha a szövetkezet
tagja okoz a tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt.
A Ptk. ezt a rendelkezést lényegében megtartja, szövege csak annyiban módosul,
hogy munkaviszony helyett foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt említ. Ha az
alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben har¬
madik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős."
A változtatás csak a kodifikáció szintjén szembetűnő, valójában azonban a jogal¬
kotó a régóta kialakított — értelemszerűen kiterjesztő értelmezést elfogadó — bírói
gyakorlatot emelte át a normaszövegbe." Itt jegyzendő meg, hogy a foglalkozta¬
tásra utalás azt jelenti, hogy elegendő magának a jogviszonynak fennállnia, és a
károkozó magatartásnak azzal összefüggésben megvalósulnia. A bírói gyakorlat
és a jogirodalom is következetes abban, hogy a felelősséget nem zárja ki, ha az
alkalmazott a jogviszonnyal összefüggésben, de nem munkakörében eljárva okozta
571 Ptk. 6:540. § (1) bek.
> Orosz Arpad: 2014, im. 176.