Page 153 [153]
152 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
munkálataihoz kapcsolódóan) is.? E körben csak utalok rá, hogy pl. Vincenti
Gusztáv a munkajog kifejezést szélesebb értelemben használta, szerinte ugyanis
, [a] jogirodalomban sűrűn használt munkajog kifejezés a munkára és a munkából
származó jogviszonyokra vonatkozó magánjogi és közjogi (közigazgatási jogi)
szabályok összességének a megjelölésére szolgál". "" Ugyanakkor a mai szűkebb
értelemben vett munkajogviszonyokat ő is a magánjog keretében tárgyalta.
Még a korábbi, tehát a magánjogtól a jelenleginél távolabb álló Mt.3. hatálya
alatt született az a megállapítás, miszerint a munkajogi kárfelelősség ,különleges¬
ségét az adja, hogy számos intézmény tekintetében látványosan eltér a polgári jog
szerződésen kívül okozott kárfelelősségi megoldásaitól, de alaposabb elemzés után
nyilvánvalóvá válik, hogy a munkajogi kárfelelősségi jogviszony dogmatikailag nem
önálló, azaz lényegét tekintve nem különbözik a magánjog kárfelelősségi rend¬
szerétől. ?" Mindez azon alapul, hogy már az Mt.3. is egyrészt átvette a polgári
jogi kárfelelősségi okokat, másrészt ugyancsak mögöttes szabályként alkalmazta a
Ptk.-t. Az Mt.4. a kártérítési felelősséghez kapcsolódóan általánosságban mondja
ki, hogy mindazon kérdésekben, amelyekben sajátos rendelkezést nem tartalmaz,
3564
a Ptk. szabályait kell alkalmazni. Ez egy rendkívül széles kört jelent, "S és azt mu¬
tatja, hogy a munkajog e körben sem alakított ki önálló szabályozást, lényegében
csupán a magánjogtól való eltérésekre szorítkozik. Ebből adódik, hogy a hatályos
szabályozás a korábbinál is határozottabb polgári jogias szemléletet tükröz, és bár
a hátrányosabb pozícióban lévő munkavállaló számára kedvezőbb szabályokat is
tartalmaz, elmozdul a reparáció felé." Emellett a teljes felelősséget megalapozó
szándékos károkozás mellé a súlyos gondatlanság beemelése ugyancsak a polgári
jog erőteljes hatását mutatja."
33 Katona Mór: A mai érvényű magyar magánjog vezérfonala, Pozsony, Budapest Stampfel
Károly Kiadása, 1899. (Közjegyzői Füzetek — Studia Notarialia Hungarica tom VII,
Budapest, 2008.) 159-160. Vincenti Gusztav: A munka jogviszonya, in: Szladits
Károly (szerk.): Magyar magánjog, Kötelmi jog különös része, Budapest, Grill Károly
Könyvkiadóvállalata, 1942, 546—643. A magánjog és munkajog összefonódó kodifikációját
Kiss György foglalja össze. (Kiss György: 2000, i.m. 8—9.). Utóbbi témakörhöz adalék:
Prugberger Tamás: A kiszolgáltatottabb fél védelmének kérdése az új magyar Polgári
Törvénykönyv Koncepciójának kötelmi jogi részében, Polgári Jogi Kodifikáció, 2002/3, 36.
(http://ptk2012.hu/wp-content/uploads/2012/11/2002-3kodi.pdf, 2016.03.10.)
354 Vincenti Gusztav: 1942, i.m. 547.
35 Kiss György: 2005, i.m. 265.
356 Ptk. 6:518—6:534. § Ehhez kapcsolódóan lásd: Berke Gyula — Kiss György (szerk. ): Kommentár
a munka törvénykönyvébez, Budapest, Wolters Kluwer, 2014, 539—541. Az eltérésekre lásd:
Szűcs Péter: A munka törvénykönyve 2012—1992, Budapest, Complex, 2013, 79.
Kun Attila: A munkavállaló kártérítési felelőssége, in: Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog,
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014, 333.
Sipka Péter: Az új Munka Törvénykönyve felelősségi rendszere, figyelemmel az új Polgári
Törvénykönyvre, Magyar Jog, 60. évfolyam, 2013/12, 738.
357
358