Page 152 [152]
OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 15I III.3.4.3. Kártérítési felelősség III.3.4.3.1. A munkajogi szabályozáson alapuló kártérítési felelősség A felsőoktatásban dolgozók kártérítési felelősségét az ágazati törvényben elhelyezett önálló és utaló szabállyal megalapozó rendelkezések először az Ot.-ben jelent meg. Az ezt megelőző bő száz esztendőben lényegében két szabályozási szakaszt határolhatunk el: a polgári jog kárfelelősségi szabályainak közvetlen érvényesülését és amunkajogi kódexek megjelenését követően az azokban foglalt normák közvetlen hatályát? A felsőoktatás mögöttes felelősségi szabályaiban jelen lévő polgári jogi szabályozás és amunkajogi normák szoros kapcsolata meghatározó jellegű, utóbbi is alapvetően a magánjogi keretei között érvényesül," A polgári jogfejlődés is ezt támasztja alá, hiszen az 1928. évi magánjogi törvényjavaslat egyazon cím," , A munka jogviszonyai” alatt a vállalkozással együtt tárgyalta a szolgálati szerződést, amelyet úgy határozott meg, mint amellyel az egyik fél — a munkavállaló — másnak háztartása, gazdasága, üzlete vagy egyéb vállalata vagy keresőfoglalkozása körében szolgálatok teljesítésére, a másik fél — a munkaadó — meghatározott ellenérték — munkabér — fizetésére kötelezi magát."? A munkaviszony magánjogi jellegét támasztja alá, hogy az akkori szerzők a szolgálatra vonatkozó szerződés szabályait a magánjog keretei között tárgyalták, nem csupán a magánjogi törvényjavaslat megjelenését követően, hanem már közel három évtizeddel korábban (feltehetően a Magyar Általános Polgári Törvénykönyv 1895—1900 között folyó előkészítő 48 Az Ot. 40. § (4) bekezdése már azt tartalmazta, hogy az oktató a munkaviszony keretében végzi tevékenységét. 39 A jogtörténet a munkajog kialakulását az első átfogó törvényi szintű szabályozásnak, a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1937. évi X.XI. törvénycikket tartja, az azonban kizárólag a munkaviszony sajátos jellegére korlátozódó szabályokat (munkaidő, éves szabadság, legkisebb munkabér, elévülés) tartalmaz, amelyből is az következik, hogy mögöttes szabályozóként a magánjog húzódott meg, más kérdés, hogy akkor még nem írott norma alakjában. [Horváth Attila: A magyar magánjog történeti alapjai, Budapest, Gondolat Kiadó, 2006, 325. Kiss György értékelése szerint e törvénycikkel ,a magánjog alapján álló, egységes munkajogi szabályanyag nem alakult ki, és így a munkajog relatív önállósága a szabályozás szintjén nem merült fel." (Kiss György: Az új Ptk. és a munkajogi szabályozás, különös tekintettel az egyéni munkaszerződésekre, Polgári Jogi Kodifikáció, 2000/1. 9.) Álláspontom szerint ez a megállapítás is a munkajog magánjogi jellegét támasztja alá.) 350 Kun Attila: A munkajogi és polgári jogi reform ,útkereszteződései" — az Mt. és a Ptk. ,se vele, se nélküle" viszonyáról, in: Grad-Gyenge Anikó (szerk.): Szociális elemek az új Ptk-ban, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2013, 189. 351 Tizenegyedik cím 352 1928. évi magánjogi törvényjavaslat 1550. §
