Seite 152 [152]
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 15I
III.3.4.3. Kártérítési felelősség
III.3.4.3.1. A munkajogi szabályozáson alapuló kártérítési felelősség
A felsőoktatásban dolgozók kártérítési felelősségét az ágazati törvényben elhelye¬
zett önálló és utaló szabállyal megalapozó rendelkezések először az Ot.-ben jelent
meg. Az ezt megelőző bő száz esztendőben lényegében két szabályozási szakaszt
határolhatunk el: a polgári jog kárfelelősségi szabályainak közvetlen érvényesülését
és amunkajogi kódexek megjelenését követően az azokban foglalt normák közvetlen
hatályát? A felsőoktatás mögöttes felelősségi szabályaiban jelen lévő polgári jogi
szabályozás és amunkajogi normák szoros kapcsolata meghatározó jellegű, utóbbi
is alapvetően a magánjogi keretei között érvényesül," A polgári jogfejlődés is ezt
támasztja alá, hiszen az 1928. évi magánjogi törvényjavaslat egyazon cím," , A
munka jogviszonyai” alatt a vállalkozással együtt tárgyalta a szolgálati szerződést,
amelyet úgy határozott meg, mint amellyel az egyik fél — a munkavállaló — másnak
háztartása, gazdasága, üzlete vagy egyéb vállalata vagy keresőfoglalkozása körében
szolgálatok teljesítésére, a másik fél — a munkaadó — meghatározott ellenérték
— munkabér — fizetésére kötelezi magát."? A munkaviszony magánjogi jellegét
támasztja alá, hogy az akkori szerzők a szolgálatra vonatkozó szerződés szabályait
a magánjog keretei között tárgyalták, nem csupán a magánjogi törvényjavaslat
megjelenését követően, hanem már közel három évtizeddel korábban (feltehetően
a Magyar Általános Polgári Törvénykönyv 1895—1900 között folyó előkészítő
48 Az Ot. 40. § (4) bekezdése már azt tartalmazta, hogy az oktató a munkaviszony keretében
végzi tevékenységét.
39 A jogtörténet a munkajog kialakulását az első átfogó törvényi szintű szabályozásnak, a
munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1937. évi X.XI. törvénycikket tartja,
az azonban kizárólag a munkaviszony sajátos jellegére korlátozódó szabályokat (munkaidő,
éves szabadság, legkisebb munkabér, elévülés) tartalmaz, amelyből is az következik, hogy
mögöttes szabályozóként a magánjog húzódott meg, más kérdés, hogy akkor még nem írott
norma alakjában. [Horváth Attila: A magyar magánjog történeti alapjai, Budapest, Gondolat
Kiadó, 2006, 325. Kiss György értékelése szerint e törvénycikkel ,a magánjog alapján álló,
egységes munkajogi szabályanyag nem alakult ki, és így a munkajog relatív önállósága a
szabályozás szintjén nem merült fel." (Kiss György: Az új Ptk. és a munkajogi szabályozás,
különös tekintettel az egyéni munkaszerződésekre, Polgári Jogi Kodifikáció, 2000/1. 9.)
Álláspontom szerint ez a megállapítás is a munkajog magánjogi jellegét támasztja alá.)
350 Kun Attila: A munkajogi és polgári jogi reform ,útkereszteződései" — az Mt. és a Ptk. ,se
vele, se nélküle" viszonyáról, in: Grad-Gyenge Anikó (szerk.): Szociális elemek az új Ptk-ban,
Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2013, 189.
351 Tizenegyedik cím
352
1928. évi magánjogi törvényjavaslat 1550. §