Page 151 [151]
OCR
I50 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN sorolandó. A magyar felsőoktatás pénzügyi helyzetében ugyanis egyelőre sokkal inkább reális lehetőség, hogy az akár hosszú távú, akár célhoz között, prémium jellegű anyagi elismerések helyett a munkatárs megbecsültségét kifejező, szakmai teljesítményét, intézmény iránti hűségét honoráló megoldásokra (kitüntetések, címek, illetve a kisebb pénzügyi terhet jelentő előre sorolás, vezetői megbízás) kell szorítkozni. Más kérdés, hogy a felsőoktatási intézmények mint munkahelyek hatékony és megfelelő színvonalú munkaerővel történő működtethetőségének országon belüli fenntartása, illetve azon túlmutatóan a hazai felsőoktatás versenyképességének érdemi javítása — középtávon — csak a materiális ösztönzőeszközök versenytársakét legalább megközelítő szintre emelésével biztosítható. A két vezető hatáskörének nem kellően éles elhatárolása e körben is problémákat vet fel. Az Nftv. szerint az alaptevékenységnek megfelelő működésért fennálló felelőssége körében a rektor gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, míg a kancellár felel a munkaügyi és jogi tevékenységért, ami véleményem szerint magában foglalja a rektor munkáltatói intézkedéseinek szakszerűségéért való felelősséget is. Ez megfelelően kidolgozott eljárásrend és szabályozás mellett a kiemelt intézkedések ( jogviszony létesítése, megszüntetése, módosítása) esetében még megvalósulhat, a kancellár , megállíthat" egy jogsértő intézkedést, de a napi szintű működés keretébe illeszkedő intézkedések (pl. utasítás) törvényességének vizsgálatára gyakran lehetősége sincs a kancellári szervezetnek. Ez pedig a kancellár oldaláról kizárja a munkáltatói jogkör gyakorlás törvényességéért való teljes körű felelősséget. Ennek ellensúlyozására kialakulhat egy túlbiztosító rend, amely bonyolultsága és időigényessége okán viszont az alaptevékenységet fogja veszélyeztetni, amelyért adott esetben úgy merül fel a rektor felelőssége, hogy a problémát a kancellári kör idézte elő. A munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggő felelősségtől nézetem szerint elhatárolandó a munkáltató kártérítési felelőssége, amely önálló alakzatként jelenik meg a szabályozásban. A munkáltatói kártérítési felelősség — különösen a felsőoktatási intézmények esetében — eltávolodik az egyszemélyi vezetők (rektor, kancellár) közvetlen felelősségétől, és objektív jellege miatt az intézményhez mint szervezethez, azaz a munkáltatóhoz kötődik" 316 Hanau, Peter: Fröblicbe Recbtswissenscbaft, Köln, Universitäts- und Stadtbibliothek, 2009, 175. 347 Kiss György 2005, i.m. 105—108.
