Seite 144 [144]
OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 143 nem lehetséges, se nem indokolt. Arra azonban vállalkozhatom, hogy rögzítsem: a felsőoktatási intézmények vezetésében megjelenő felelősség sokelemű, a polgári jogi, munkajogi felelősségi elemek mellett általános vezetéstudományi, szakmai, etikai-erkölcsi felelősséget is felölel, komplex felelősségi viszonyrendszer, amelyben a vezetési mozzanatokban való közreműködés mértéke eltérő terjedelmű felelősségi terhet generál az egyes egyszemélyi vezetést megvalósító, illetve a vezető testületben közreműködő személyek vonatkozásában. Emellett az is megállapítható, hogy mindehhez a jogalkotó eltérő, és nem a fentiek szerint arányos (gyakorlatilag a teljestől a nulláig terjedő) jogi felelősségi eszközöket kapcsol. III.3.4.1. A jogi felelősség tartalma, elemei Korábban már ismertettem a jogi felelősség típusait, a hazai jogtudomány legfontosabb megállapításait. Az elmúlt egy évszázad hazai jogirodalmában kialakult véleményeket áttekintve, lényegében a mai napig nem találkozhatunk egységes és vitán felül elfogadott fogalommeghatározással, azonban az ezen időszakban megfogalmazottak alapján arra juthatunk, hogy a felelősség esetében döntő elem annak valamely norma megszegéséért való fennállása, az, hogy ennek következménye a szankcionálás vagy azzal fenyegetettség, amely végső soron az egyén és a domináns közösség értékviszonyán nyugszik." A felelősség már a munkajoghoz "21 Földi Andräs: i.m. 69-76. Földi András összefoglalja lényegében a XX. századi magyar felelősségelméleteket. E szerint sem Grosschmid Béni, aki a felelősséget kötelezettségnek, szankció alá vetettségnek tekinti, sem Szladits Károly, aki a valamiért és a valamivel való felelősséget különíti el, előbbi körébe sorolva a kártérítési felelősséget, nem fűz a felelősséghez etikai tartalmat. Marton Géza szerint nem lehetséges a felelősséget autonóm, magában álló fogalomként vizsgálni, az a kötelemben gyökerezik, normaszegésre és az ebből adódó, hátrányos következményekre utal, illetve arra, hogy a normaszegőnek ezekkel szembe kell néznie, azaz szükséges egy kötelem és annak megsértése. (Marton Géza: A polgári jogi felelősség, Budapest, Triorg, 1993, 14—20.) Földi András szerint e fogalmi körből kirekesztendő a helytállási kötelezettség, mert az nem felelősség, hiszen esetében is szükséges a normaszegés, azaz e kötelezettség elmulasztása és egyidejűleg a kár bekövetkezése. Eörsi Gyula szerint a felelősség olyan jogintézmény, amely represszív szankciót helyez kilátásba, illetőleg alkalmaz felróható kötelezettség szegés esetére, elkülönítve a felróhatóságtól a vétkességet, amely elmélethez később lényegében Asztalos László is csatlakozott. Ezen elméletet kritizálta Peschka Vilmos, aki az objektív felelősséget, annak nem lévén sem morális, sem etikai alapja, kirekesztette a polgári jogi felelősség köréből, amelynek hatására Eörsi is módosította elméletét. Igaz, később Pechka is, aki végül arra jutott, hogy a Marton-féle elmélet a helyes, azaz a felelősség azon nyugszik, hogy volt-e a károkozónak lehetősége más magatartást választani, így ,a szubjektív vétkességen alapuló felelősségnek nincs helye a károkozásért való polgári jogi felelősség rendszerében", amelyhez Földi hozzáfűzi, hogy jogintézménynek sem tekinthető a felelősség, minthogy ezzel csak tovább erősödik
