OCR
I42 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN a mulasztás, de a mulasztás nem feltétlenül döntés elmaradásából ered. A vezető valamely kötelezettsége mellőzését, azaz mulasztását kifejezetten erre irányuló döntése is megalapozhatja. Itt válik el a döntés pszichológiai és jogi összefüggésrendszere egymástól. A döntés elmaradása vagy halogatása a felelősség elől 317 A másik eset a döntés és áttételesen a döntésért való menekülés egyik esete. felelősség áthárítása. Ennek jellemző eszköze a testületi döntéshozatal bekapcsolása. Gyakran a kettő összefügg, a döntés halogatása vagy a döntés elkerülése érdekében kerül sor testület bevonására, amelyben a felelősség az egyszemélyi vezető és a felelősség nélküli testület között megoszlik, vagy kizárólag az utóbbira terhelhető át." Azzal, hogy a testületnél magánál vagy az egyes közreműködő tagoknál mennyiben érvényesíthető a felelősség, az IV.4. fejezetben részletesen foglalkozunk. Most csak annyit szükséges megjegyezni, hogy a testületi döntéshozatalba menekülés a felsőoktatási intézmények vezetésében nem csupán a vezető döntésétől függő lehetőség, hanem a jogalkotó által intézményesített eszköz. A legsúlyosabb döntéseket a vezetők csak testület bevonásával — a rektor jellemzően a szenátus véleményének előzetes kikérésével vagy saját hatáskörének szenátusra ruházásával, a kancellár pedig a törvény rendelkezése szerint a konzisztórium egyetértésével döntve — hozzák, hozhatják meg. A vezetők felelőssége általában nem, és így a felsőoktatási intézmények vezetőié sem korlátozódik csupán saját tevékenységükre. A felelősség a vezetett szervezet működésének törvényességében és hatékonyságában, eredményességében is megjelenik, amely azonban már túlmutat a vezető szűken értelmezett tevékenységén, kiterjed a vezetettek, a beosztottak magatartásáért való felelősségre is. Ez a felsőoktatási intézményekben — különösen az akadémiai vezetők vonatkozásában — sajátos összefüggésben jelenik meg, hiszen a vezetők gyakran egymás felettesei, a vezetők gyakran a beosztottakbólálló választói közösségnek is felelősséggel tartoznak." Ez a körülmény pedig a hagyományos felelősségi kereteket deformálja. Földi András szerint a jogi felelősség olyannyira komplex fogalom, hogy meghatározása (legalábbis formállogikailag korrekt módon) nem lehetséges, minthogy azzal , különféle síkokon elhelyezkedő denotatumokat jelölünk, és ezeket nem lehet egyetlen koherens fogalomként meghatározni. ?" Élve a jogtudós által felkínált lehetőséggel, magam sem veszem a bátorságot a fogalom meghatározására, ráadásul a felsőoktatás-vezetés felelősségi körének előbb említett összetettsége miatt az se 317 "Takács Ildikó: A balogatás jellemzői a felsőoktatásban. (A balogató magatartás és a személyiség jellemzőinek vizsgálata a felsőoktatásban). Habilitációs dolgozat, Budapest, ELTE PPK, 2010, 8. (http://erg.bme.hu/mtars/tud_pub_jegyzek/dolgozat3.pdf 2016.06.14.) 318 Horvath Imre: 2002, im. 236., 238-239, 35 Kováts Gergely: Az egyetem mint szervezet, in: Drótos György — Kováts Gergely (szerk.): Felsőoktatás-menedzsment, Budapest, Aula Kiadó, 2009, 77., Derényi András: i.m. 47. 320 Földi András: i.m. 84.