Seite 138 [138]
III, AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 137
szabályok, ha azok csak elvben, papíron léteznek, és nem jelentenek valódi (erkölcsi)
zsinórmértéket az alanyai számára." Ugyanez a dilemma a felsőoktatási intézmé¬
nyek vezetése során sem mindig elkerülhető, ahogy erre Mezey Barna két példát is
említ: egyrészt, hogy etikailag miként értékelhető, amikor az oktatók, különösen
a fiatalok óraterhelését az oktatási tevékenység ellátása érdekében oly mértékben
növelni kell, amely súlyosan veszélyezteti e személyek szakmai fejlődését, másrészt
azt a vezetői megoldást, amely a kutatás zavartalanságának biztosítása érdekében a
törvényesség határait feszegeti." Ez utóbbi dilemma már arra a korábban jelzett
sajátosságra is rávilágít, hogy egyes magatartások etikai és jogi értékelése egymásba
átcsúszhat. E körben kiemelt jelentősége van az etikai normák megsértéséhez fűzött
szankciónak. Álláspontom szerint e körben csak olyan következmények képzelhe¬
tők el, amelyek sem az általában vett munkajogi, sem a sajátos jogi felelősségként
funkcionáló fegyelmi jogkövetkezmények körébe nem sorolhatók — s véleményem
szerint az etikai vétség tényének megállapítása, annak közzététele ilyen lehet —,
ellenkező esetben az etikai felelősség határait már átlépnénk.
Ez a képlékenység nézetem szerint hangsúlyosan mutat rá arra, hogy szükséges
lenne a felsőoktatási intézmények vezetésének etikai követelményeit átfogóbban
megvizsgálni, és akár a szabályozáshoz, akár a gyakorlati alkalmazáshoz tudo¬
mányosan megalapozott fogódzót kínálni. E körben az intézmények mozgástere
viszonylag nagy, a jogszabályi keretek tágak, a jogalkotó még nem merészkedett
az etikai kódexalkotás területére — szemben más hivatásokkal. Az erre irányuló
tendenciák már látszanak, nem csupán az egyes tudományterületek, hanem újab¬
ban már egyes szakmák képviselői is gondolkodnak a szűkebb szakterületükön
tanúsított magatartások specifikus etikai megítéléséről, értékeléséről, a cselekvések
határairól.?? Ennek köszönhetően a modern etikában egyre erősebbé válik az
egyes hivatásokhoz, tevékenységekhez kapcsolódó ún. alkalmazott etika szerepe.
Miközben az etikai szabályok dinamikus specializálódása — érthető okokból — az
orvos- és természettudományos kutatásokhoz kapcsolódóan indult meg és tart
ma is, s korábban is megfigyelhető volt az egyes hivatásrendekhez kötődő etikai
1,°°° napja¬
inkban a vezetői etika alapvetően az üzleti és egészségügyi szférában jelentkezik,
elvárások megfogalmazása orvosi, ügyvédi etikai kódexek elkészítéséve
a felsőoktatási intézmények vezetőivel szembeni elvárások önállósult tudományos
297 Hazard Jr., Geoffry C. — Dondi, Angelo: i.m. 287.
298 Mezey Barna: 2014, i.m. 656., 660.
299 Boros János: i.m. 9., Rózsa Erzsébet: Személy, felelősség, morális fantázia, in: Loboczky
János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből, Eger, EKF Líceum Kiadó, 2010, 6—7.
300 Juhäsz Andrea — Torma András: i.m. 2014, 180.