Page 135 [135]
OCR
134 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN lőzendő magatartásokat sorolja fel." Eleve alapvető kívánalom, hogy a vezető minden esetben tartózkodjon attól, hogy pozícióját előnyszerzésre használja fel, de a munkatársakkal kapcsolatban külön is megjelenik az az etikai követelmény, hogy a vezető ne használja ki az alá-fölérendeltségi viszonyt magánérdekű célból, nemcsak a munkahelyen, de a munkaviszonnyal nem összefüggő helyzetekben sem. A vezető a függelmi viszonyra hivatkozva, vagy annak kihasználásával nem befolyásolhatja a beosztottak politikai, világnézeti meggyőződését, és nemis törekedhet erre. Az etikai elvárások közé sorolják, hogy a vezető csak olyan feladatokkal bízza meg beosztottjait, amelyek teljesítése a beosztott felkészültsége, pozíciója és aktuális feladatai alapján joggal elvárható. A vezetőnek emellett biztosítania kell beosztottjai számára a teljes esélyegyenlőséget, a szükséges és lehetséges nyilvánosságot, különösen a pályázati, publikálási, tudományos minősítéssel összefüggő döntések során. Ebben a kívánalomban visszaköszön az alkalmazott etika által az egyes foglalkozások művelőivel, például az ügyvédi (jogászi) hivatásrenddel szemben támasztott elfogulatlanság és bátorság"? követelménye. A szakirodalom már közel negyed századdal ezelőtt felhívta arra a figyelmet, hogy az a körülmény, hogy adott esetben a vezetők előzetes megfontolás alapján adják ki a kutatási témákat, gyakran veti fel a szubjektivitás gyanúját akkor is, ha a választott személy az egyébként fennálló egyéni rokonszenvtől függetlenül is érdemes arra." A kódexek az etikus vezetés körébe sorolják a beosztottak folyamatos önképzéséhez, továbbképzéséhez nyújtandó erkölcsi támogatást és az ezekre ösztönzést. Ugyancsak ide tartozik az udvarias magatartás és a pontos munkavégzés megkövetelése, ez utóbbival összefüggésben a munkatársak részére a szükséges információk beszerzése és rendelkezésre bocsátása, az esetlegesen kialakuló szakmai problémák belső megoldásának elősegítése, amelybe beletartozik egyrészt, hogy a vezető közölje beosztottjaival, ha munkájukban szakmai hibát észlel, másrészt figyeljen munkatársai szakmai és emberi problémáira, meghallgatásuk során legyen tapintatos, türelmes. A vezetői etikai felelősség magában foglalja a vezető tartózkodását a munkatársak rossz színben feltüntetésétől, és mások erre való törekvéseinek határozott visszautasítását is. Ezek mellett kiemelten szükséges utalni a döntések 288 Ez összhangban áll a vezetői etikára irányuló nemzetközi kutatásokkal is, amelyek homlokterébe is a beosztottakkal való kapcsolattartás (elégedettség, kommunikáció, transzparencia) került. (Kerschreiter, Rudolf —Eisenbeiss, Silke Astrid: Ethische Führung, in: Felfe, Jörg (szerk.): Trends der psychologischen Führungsforschung: Neue Konzepte, Methoden und Erkenntnisse, Göttingen, Hogrefe Verlag, 2015, 27-37., Schetter, Franziska: Ethische Führung und Arbeitgeberattraktivität: Zusammenhänge, Hamburg, Disserta Verlag, 2014, 80-83., 92-95.) 2# Hazard Jr., Geoffry C. - Dondi, Angelo: Legal Ethics. A Comparative Study, Stanford, Stanford University Press, 2004, 293. 9 Ertl István: Etikai kérdések — más tudományterületről nézve, Magyar Tudomány, 99. évfolyam, 1992/6, 711.
