Oldal 114 [114]
OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 113 III.3. A FELELŐSSÉG III.3.1. A felelősség fogalma és egyfajta csoportosítása A felelősség fogalmának meghatározásakor — a vezetés kapcsán alkalmazott módszertant követve — indokolt először a köznapi értelmezésből kiindulni. Ennek kulcseleme a kötelezettség, amely valakiért vagy valamiért való felelősségben áll." A felelősség irányulhat más emberek vagy élőlények felé, de gyakran élettelen tárgyak, akár szervezetek, intézmények vagy a fizikai környezet felé is." Emellett a doktori tanács a szenátus részére rendszeresen értékeli az egyetemen folyó doktori képzést és fokozatszerzést; tudományági doktori tanácsot hozhat létre; doktori fokozat odaítéléséről, honosításáról és visszavonásáról; véleményezi a szenátus részére a rektornak a tiszteletbeli doktori illetve a tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozására tett előterjesztéseit; megválasztja a felsőoktatási intézmény doktori iskoláinak vezetőit, megbízza illetve felmenti a doktori iskola tanácsának tagjait, amely ügyekben kizárólagos hatáskörben jár el, azaz azokban a döntést intézkedést másra át nem ruházhatja. Ez utóbbi elemet azért is szükséges kiemelni, mert az alábbi hatásköreit viszont a tudományági doktori tanácsra átruházhatja, azaz nem kizárólagos hatáskörben eljárva dönt a doktori fokozatszerzési eljárások indításáról, a kreditelismerésekről, a doktori szigorlat tárgyairól; doktori szabályzatban meghatározottak szerint a doktori iskolák javaslatára kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a bírálóbizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, létrehozza a szigorlati vizsgabizottságot, továbbá jóváhagyja a doktori témavezetők és a doktori iskola oktatóinak személyét; meghatározza a doktori fokozatszerzés idegen nyelvi követelményei körében az első idegen nyelvként (első nyelvvizsga) elfogadható nyelvek listáját; bírálóbizottság véleménye alapján dönt a doktorjelölt zárt védés iránti kérelméről. A tudományági (művészeti ági) doktori tanács tudományterületenként — ezen belül a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatában meghatározott tudomány-, illetve művészeti ágakban hozható létre, összetételére és a személyi feltételeire a doktori tanácsra irányadó szabályokat kell alkalmazni [Doktori r. 9. § (2) bek. b), d), e)—j) pontok.]. Az intézményi és a tudományági doktori tanácstól meg kell különböztetni a doktori iskola tanácsát (a jogalkalmazó számára meglehetősen kényelmetlen a három hasonló területen, hasonló hatáskörben, hasonló megnevezéssel eljáró testület elhatárolása), amely a doktori iskola vezetőjének munkáját segítő testületként hozható létre. Tagjait a doktori iskola törzstagjai választják meg, őket a doktori tanács bízza meg és menti fel. A doktori iskola tanácsa hatáskörébe az inkább kisebb jelentőségű, adminisztratív feladatok tartoznak, mint a doktori témakiírók, témavezetők és a doktori iskola oktatóinak személyének jóváhagyása, a meghirdetésre javasolt doktori témákra való javaslattétel, a doktori téma kiírója témahirdetésének jóváhagyása, a doktorandusz doktori témájának jóváhagyása, valamint a képzés közbeni teljesítményértékelés [Doktori r. 10. § (1)—(2) bek.]. 2% Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. 360. o. A felelősség etimológiai fejlődését és mint fogalom szemantikai elemzését lásd: Földi András: A másért való felelősség a római jogban, jogelméleti és összehasonlító polgári jogi kitekintéssel, Budapest, Rejtjel Kiadó, 2004, 30—37., 52—53. 25 Winter, David G.: A motivational model of leadership: Predicting long-term management success from TAT measures of power motivation and responsibility, The Leadership Quarterly, 2. évfolyam, 1991/2, 67-80. Idézi: Pless, Nicola M. - Maak, Thomas — Waldman,
