Oldal 113 [113]
II2 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
szembemegy a nemzetközi szakirodalom azon megállapításával, miszerint az
egyetemek szervezeti autonómiája, mint minden szervezeti autonómia, magában
foglalja a szervezet kialakításának és aműködés megszervezésének autonómiáját,
amely ugyan mindig a törvényi keretek között érvényesül, annak letéteményese
azonban az egyetemi tanács." Ez nézetem szerint nem zárja ki e kérdésekben
más személyek vagy testületek bekapcsolását, de az autonómia biztosítását csak
megfelelő hatásköri és felelősségi szabályok garantálják.
Az intézményekben kialakított minden más testület lényegében a belső szabá¬
lyozás szerint működik," egyedül a kreditátviteli, valamint a hallgatók tanulmányi,
vizsga-, szociális és fegyelmi ügyeiben eljáró bizottság összetétele tekintetében
tartalmaz rendelkezést a törvény." Csupán a doktori képzésben közreműködő
testületek esetében találunk további jogszabályi előírásokat, rögzítve a doktori
képzés intézményi kereteit biztosító"! doktori tanács"? egyes döntéseit és az azok
érdekében lefolytatandó eljárás néhány szabályát."
198 Schnedl, Gerhard: Organisationsautonomie im Universitätsgesetz 2002. Inhalt und
Grenzen, Zeitschrift für Verwaltung, 30. &vfolyam, 2005/2, 186—188., a szervezet kialaki¬
tásával összefüggő az autonómia tárgyalására lásd még: 192—197. o.
19 A hallgatók térítési kötelezettségére és juttatásaira vonatkozó rendelet a konkrét felelős
meghatározását kifejezetten az intézményi szabályozásba utalja. Így van ez a kulturális, valamint
a sporttevékenységek támogatásáról való döntés, a kollégiumi elhelyezés iránti pályázati
kérelmekről való döntés, valamint a rendkívüli szociális ösztöndíj szóló döntés vonatkozásában.
Míg az első esetben magát a döntéshozó szervet is a szabályzatban kell meghatározni, az
utóbbi két esetben csak az eljárásrendre utal a rendelet, de álláspontom szerint e szabályozási
körbe az eljáró testület vagy személy rögzítése is beletartozhat [a felsőoktatásban részt vevő
hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: IJR.) 10. § (6) bek., 12. § (1) bek., 17. § (1) bek.].
200 Nftv. 12. § (5) bek., 55. $ (5) bek.
91 Kocsis Miklós: A doktori képzés jogszabályi keretei és jogalkalmazói gyakorlata
Magyarországon, in: Ádám Antal (szerk.): PhD Tanulmányok 7., Pécs, PTE AJK Doktori
Iskola, 2008, 221.
20 A szenátus hatáskörébe tartozik a doktori iskola létesítésére vonatkozó kérelem jóváhagyása,
illetve döntés doktori iskola megszüntetéséről és a doktori tanács létrehozásáról. A doktori
tanács tagjainak kiválasztásakor — a tisztán hitéleti doktori képzések kivételével — biztosítani
kell, hogy a tagok egyharmada, vagy legalább két tag ne legyen foglalkoztatásra irányuló
jogviszonyban a doktori iskolát működtető felsőoktatási intézménnyel. A doktori tanács
szavazati jogú tagjai — a doktorandusz képviselők kivételével — kizárólag olyan személyek
lehetnek, akik a törzstagság feltételeinek megfelelnek. A doktori tanács tagjainak kiválasztása
során törekedni kell mindazon tudományágak arányos képviseletére, amelyekben a felső¬
oktatási intézmény doktori fokozat odaítélésére jogosult. A tanács akkor határozatképes,
ha szavazati jogú tagjainak többsége jelen van [Doktori r. 5. $ (4) bek., 8. $, 9. § (1) bek.].
2% A doktori tanácshoz telepíti a jogszabály a doktori iskola létesítésének véleményezését, a
doktori iskola megszüntetésének kezdeményezését, vagy ha az erre vonatkozó előterjesztést
a rektor teszi, az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását [Doktori r. 5. § (4) bek., 8. §].