Page 112 [112]
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI III
tevékenység szakmai támogatása) és a felügyelőbizottsági (vö. gazdálkodási te¬
vékenység ellenőrzése) funkciók keverednek. A gazdasági életben, a vállalatok
esetében találunk arra példát, hogy az operatív és ellenőrző funkció egybe olvad
(„one-tier board”), hazánkban azonban a német mintára két testületbe (vagy az
egyszemélyi vezető mellett megjelenő önálló testületbe) különváltan működik
(„two-tier board”).'”” Äm a konzisztöriumhoz hasonlö konstrukciö ebben az
összefüggésben nem értelmezhető. Ráadásul amíg a jogalkotó a legtöbb ellenőrző
szervezet (felügyelőbizottság) feladat- és hatáskörét és felelősségét törvényben
részletesen rendezi, a konzisztórium esetében az sem egyértelmű, hogy mit jelent
a gazdálkodás ellenőrzése. Ebből következően már csak a hatáskör érdemi meg¬
határozásának hiánya miatt sem beszélhetünk a testület tevékenységében való
közreműködésből fakadó felelősségről.
A szenátus és a konzisztórium mint az intézményi költségvetés megállapításá¬
ban szerepet játszó testületek e hatáskörének és az azokhoz kapcsolódó testületi
tagi, illetve kancellári felelősségi körök elhatárolásának sajátos problémáját jelenti
a Finanszírozási r. már említett, a hatályos törvényi rendelkezésekkel gyökeresen
szemben álló felfogású szabályozása. Miközben a jogszabály elvi éllel rögzíti: az
intézmények a részükre biztosított költségvetési támogatás felhasználásáról —
sajátosságaik figyelembevételével, a működőképesség fenntartásának szem előtt
tartásával — belső szabályozással döntenek, azaz az intézmények vezető testüle¬
teinek feladata határozni a támogatási összeg központosított és decentralizált
részre való felosztásáról, illetve ez utóbbi szervezeti egységekhez, gazdálkodási
egységekhez való eljuttatásának rendjéről," az Nftv. a szenátus költségvetési
döntését a konzisztórium egyetértési jogával korlátozza."" Nézetem szerint
ugyanakkor a hatályos jogszabályi környezetben az egyetértési jog gyakorlása a
költségvetés megállapításával összefüggésben mentesíti a szenátust és a kancellárt
is a felelősség alól, miközben a konzisztórium tagjainak felelősségét a jogalkotó
nem alapozta meg. Ezzel végképp eltávolodik a konzisztórium az eredeti, érdemi
felelős vezetői (kormányzói) testületi mintától.
Érdekes kérdés a szervezet kialakítása során a szenátus, a konzisztórium
és a kancellár viszonya. Ugyanis bár az Nftv. szerint a szervezeti és működési
szabályzat elfogadása, ezáltal tehát a szervezet kialakítása szenátusi hatáskör, de a
szervezetet érintő előterjesztések kancellári egyetértéshez kötöttek, azok esetleges
intézményfejlesztéssel összefüggő, illetve vitathatatlanul fennálló költségvetési
vonatkozásuk miatt a konzisztórium is bekapcsolódik. Ez bizonyos értelemben
15 Lederer, Philipp: A comparative analysis of the liability of non-executive directors in the
UK and of members of the Supervisory Board in Germany, European Business Law Review,
17. évfolyam, 2006/6, 1575-1587.
16 Finanszírozási r. 9. § (2) bek.
57 Nftv. 13/C. § (1) bek.