Oldal 111 [111]
OCR
IIO VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN (,board of trustees” vagy ,board of regents”) hataskérébe adasa, amely testiilet alatt müködik az egyszemelyi vezetö, a „chief executive officer” (,,president” vagy ,chancellor"), amely elnevezés arra is utal, hogy e személy vezeti az intézményi hivatalokat és hivatalnokokat." Bár a német nyelvterületen (elsősorban Svájcban) a kilencvenes években választott kuratóriumi jogintézmény számos elemében emlékeztet a boardra, valójában nem annak másolásáról van szó, hiszen az ilyen típusú testületek működésére egészen a XIX. századra visszamenve találunk példát. Jellemzőjük, hogy létrehozásuk az adott tartomány szabályozásától függően fakultatív vagy kötelező. Utóbbi esetben hatáskörük leginkább tanácsadó jellegű, céljuk a szakértő kompetencia biztosítása az intézményi tanács számára. Néhány esetben (pl. Hessen) vétójoguk van üzleti és befektetési döntésekben. A berlini Freien Universitát esetében kivételesen erős szerepe van a kuratóriumnak, amely a jelentősebb gazdasági és személyzeti döntésekbe is beleavatkozik, azzal, hogy ebbéli tevékenységük sehol sem terjedhet ki közvetlenül az oktatás és kutatás területere.'?” Kétségtelen, hogy a berlini példa is azt mutatja, hogy a kuratórium megfelelő hatáskörökkel kiváló közvetítő lehet a felsőoktatás (az intézmény), a kormányzat és az üzleti szféra között, ugyanakkor a széles döntési jogkörökkel felruházott és a magas szintű személyes közreműködéssel eljáró intézményi tanács is egyre inkább a társasági jogban megismert ellenőrző, felügyelő testületek funkcióját veszi át, amellyel képes ugyanezt a közvetítő szerepet is betölteni." A hazai megoldási kísérleteket vizsgálva egyértelműnek tűnik, hogy az irányító testület kialakítása is a board rendszer mintájára történt, kérdés azonban, hogy mennyiben tekinthetünk a konzisztóriumra is annak egyfajta sajátos hazai megoldási kísérleteként. Nézetem szerint a konzisztórium messze van eme alapvetően operatív menedzsmentfunkciókat ellátó (egyfajta igazgatótanácsként működő) testülettől. A nemzetközi felsőoktatásban meghonosított irányító testületi funkciók lényegében az intézményi érdekek védelmét és biztosítását, valamint a nemzeti szabályozásnak megfelelő működés ellenőrzését, egyben a stratégiai dokumentumok elfogadása és azok teljesülése mentén az elszámoltathatóság érvényesítését célozzak.’ A konzisztórium törvényi meghatározása ebből a szempontból homályos, leginkább a tanácsadó (lásd a stratégiai döntéseinek megalapozása, gazdálkodási 51 Kaplin, William A. — Lee, Barbara A.: i.m. 1.3. 2. (https://goo.gl/kOe8QR 2016.07.25.) 192 Gross, Thomas: i.m. 895-900. 13 Von Coelln, Christian: Das Binnenrecht der Hochschule, in, Hartmer, Michael — Detmer, Hubert (szerk.): Hochschulrecht: Ein Handbuch fiir die Praxis, Heidelberg, C.F. Müller Verlag, 2011, 323-324. Utdbbira jé példa a szászországi felsőoktatási törvény által a szenátus számára biztosított széles hatáskör. [(Nolden, Frank: Aufbau und Organisation der Hochschule, in: Nolden, Frank: — Rottmann, Frank — Brinktrine, Ralf - Kurz, Achim (szerk.): Sächsisches Hochschulgesetz. Kommentar, Berlin, Berliner Wissenschafts-Verlag, 2011, 362-365.) 194 Keczer Gabriella: 2016, i.m. 65.
