Seite 111 [111]
IIO VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
(,board of trustees” vagy ,board of regents”) hataskérébe adasa, amely testiilet
alatt müködik az egyszemelyi vezetö, a „chief executive officer” (,,president” vagy
,chancellor"), amely elnevezés arra is utal, hogy e személy vezeti az intézményi
hivatalokat és hivatalnokokat." Bár a német nyelvterületen (elsősorban Svájcban)
a kilencvenes években választott kuratóriumi jogintézmény számos elemében
emlékeztet a boardra, valójában nem annak másolásáról van szó, hiszen az ilyen
típusú testületek működésére egészen a XIX. századra visszamenve találunk
példát. Jellemzőjük, hogy létrehozásuk az adott tartomány szabályozásától függően
fakultatív vagy kötelező. Utóbbi esetben hatáskörük leginkább tanácsadó jellegű,
céljuk a szakértő kompetencia biztosítása az intézményi tanács számára. Néhány
esetben (pl. Hessen) vétójoguk van üzleti és befektetési döntésekben. A berlini
Freien Universitát esetében kivételesen erős szerepe van a kuratóriumnak, amely
a jelentősebb gazdasági és személyzeti döntésekbe is beleavatkozik, azzal, hogy
ebbéli tevékenységük sehol sem terjedhet ki közvetlenül az oktatás és kutatás
területere.'?” Kétségtelen, hogy a berlini példa is azt mutatja, hogy a kuratórium
megfelelő hatáskörökkel kiváló közvetítő lehet a felsőoktatás (az intézmény), a
kormányzat és az üzleti szféra között, ugyanakkor a széles döntési jogkörökkel
felruházott és a magas szintű személyes közreműködéssel eljáró intézményi
tanács is egyre inkább a társasági jogban megismert ellenőrző, felügyelő testületek
funkcióját veszi át, amellyel képes ugyanezt a közvetítő szerepet is betölteni."
A hazai megoldási kísérleteket vizsgálva egyértelműnek tűnik, hogy az irányító
testület kialakítása is a board rendszer mintájára történt, kérdés azonban, hogy
mennyiben tekinthetünk a konzisztóriumra is annak egyfajta sajátos hazai meg¬
oldási kísérleteként. Nézetem szerint a konzisztórium messze van eme alapvetően
operatív menedzsmentfunkciókat ellátó (egyfajta igazgatótanácsként működő)
testülettől. A nemzetközi felsőoktatásban meghonosított irányító testületi funkciók
lényegében az intézményi érdekek védelmét és biztosítását, valamint a nemzeti sza¬
bályozásnak megfelelő működés ellenőrzését, egyben a stratégiai dokumentumok
elfogadása és azok teljesülése mentén az elszámoltathatóság érvényesítését céloz¬
zak.’ A konzisztórium törvényi meghatározása ebből a szempontból homályos,
leginkább a tanácsadó (lásd a stratégiai döntéseinek megalapozása, gazdálkodási
51 Kaplin, William A. — Lee, Barbara A.: i.m. 1.3. 2. (https://goo.gl/kOe8QR 2016.07.25.)
192 Gross, Thomas: i.m. 895-900.
13 Von Coelln, Christian: Das Binnenrecht der Hochschule, in, Hartmer, Michael — Detmer,
Hubert (szerk.): Hochschulrecht: Ein Handbuch fiir die Praxis, Heidelberg, C.F. Müller Verlag,
2011, 323-324. Utdbbira jé példa a szászországi felsőoktatási törvény által a szenátus számára
biztosított széles hatáskör. [(Nolden, Frank: Aufbau und Organisation der Hochschule, in:
Nolden, Frank: — Rottmann, Frank — Brinktrine, Ralf - Kurz, Achim (szerk.): Sächsisches
Hochschulgesetz. Kommentar, Berlin, Berliner Wissenschafts-Verlag, 2011, 362-365.)
194 Keczer Gabriella: 2016, i.m. 65.