Page 109 [109]
OCR
108 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN társadalmi körülményektől és hagyományoktól függ." Mindez jól mutatja, hogy a nemzetközi szakirodalomban az akadémiai típusú, az önkormányzatiságot megtestesítő testületekkel szembeni ellenérzésekből következően gyakran maguknak az intézményeknek a kezdeményezésére indult meg egy, e tanácsok szakértő vonásának erősítését célzó folyamat." A másik lehetséges megoldást — ugyancsak széleskörű tapasztalatok alapján — már a hazai szakirodalom vetette fel több ízben is arra hivatkozással, hogy egyetlen testület az összetételéből és az abból következő kompetenciájából adódóan nem képes egy bonyolult szervezet sokrétű vezetési feladataival megbirkózni, ezért megfontolandó lett volna több, különböző hatáskört gyakorló testület kialakítása." A szenátusról alkotott rossz véleményt a mindenkori politika is meglovagolta, és azt a tekintélyét tovább rombolva a jogalkotásban is megjelenítette. Ezért véleményem szerint indokolt lenne, ha az intézmények szembenéznének azzal, hogy a szenátus tekintélyét csak maguk képesek helyreállítani, ennek érdekében pedig a legmesszebbmenőkig kiaknázva az e téren nem is annyira szűk autonómiát, működését korszerűsíteni. Hiszen a felsőoktatási intézmény tanácsa nem csupán egy ellenőrző testület, annál sokkal több kompetenciával bír," Véleményem szerint az ebbe az irányba történő elmozdulás két szempontból is előnyös lehet. Egyrészt 181 Burgi, Martin — Gráf, Ilse-Dore: Das (Verwaltungs-)organisationsrecht der Hochschulen im Spiegel der neueren Gesetzgebung und Verfassungsrechtsprechung, Deutscbes Verwaltungsblatt, 125. &vfolyam, 2010/18, 1132-1133. (Ugyanitt leirjäk, hogy a tartomänyok harmadában a tanács csak konzultatív testület, kétharmaduknál azonban ellenőrző és a legszélesebb spektrumra kiterjedő döntési jogosultsággal is bír. Brandenburgban pl. tanulmányi felsőoktatási intézményi tanács működik, Bajorországban a tagok fele a tartományi szenátusból érkezik, Brémában viszont nem működik ilyen testület.) A bajor szabályozáshoz lásd: Geis, Max-Emanuel: Struktur und Organe, in: Geis, Max-Emanuel (szerk.): Hocbscbulrecbt im Freistaat Bayern: Handbucb für Wissenscbaft und Praxis, Heidelberg, C.F. Müller Verlag, 2009, 268-297. A baden-würtenbergi felsöoktatäsi reform kapcsán a szakirodalom leszögezte, hogy a felsőoktatási intézmények vezető testületének szakszerűsége, szakértelme csak az önkormányzatiságot, autonómiát nem sértő módon biztosítható, azok a megoldások, amelyek a külső tagok részvételét írják elő, csak addig támogathatók, amíg e követelmények nem sérülnek. (Schenke, Wolf£Rüdiger: Neue Fragen an die Wissenschaftsfreiheit. Neue Hochschulgesetze im Lichte des Art. 5 III GG., Neue Zeitscbrift für Verwaltungsrecbt, 24. évfolyam, 2005/9, 1005.) 182 A brit egyetemeken az érdemi irányítást a tanács (Council, Skóciában: Court, a London D Egyetemen: Board of Irustees) látja el. Működik szenátus is, de annak hatásköre az akadémiai típusú ügyekre terjed ki, amelyekben a tanács hatáskörte korlátozott. (Farrington, Dennis J. — Palfreyman, David: im. 149-151.) Ladányi Andor: 1994a, i.m. 18., ehhez hasonlóan fogalmaz Barakonyi Kéroly (Barakonyi 18 ” Károly: 2004, i.m. 596.) és lényegében ugyanezen véleményt ismétli meg Keczer Gabriella is (Keczer Gabriella: 2010, i.m. 51—52.) 184 Battis, Ulrich: Zur Reform des Organisationsrechts der Hochschulen, Die Öffentliche Verwaltung, 59. vfolyam, 2006/12, 501.
