OCR
104 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN pontosan mit is jelent a törvényben megfogalmazott egészségügyi szolgáltatások egységes szakmai irányítása, azt az Nftv. csak annyiban fejti ki, amennyiben rögzíti, hogy az EIT a klinikai központ és az egyetemi kórház vonatkozásában az egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában rögzített feladatokat látja el, valamint az Eütv. 155. § (5) bekezdése szerinti fenntartói jogkörök gyakorlásához kapcsolódó előkészítő tevékenységet végez. Ez utóbbi keretében az egészségügyi felsőoktatási intézményen belül döntési jogkörrel rendelkezik. Egyebekben az EIT működésének rendjét az általa elfogadott ügyrend határozza meg. Látható tehát, hogy az egészségügyi felsőoktatási intézményekben a testületi vezetés dichotómiáját (szenátus-konzisztórium kettőssége) ezesetben is felváltja az EII-vel bővült trichotóm testületi vezetés. Végezetül megemlítem, hogy a hatályos törvény szerint az Ftv. 2. szabályaival egyező módon és keretek között működik a doktori tanács," a tudományos tanács (bár az Nftv. nem határozza meg hatáskörét), "? valamint az intézményi érdekegyeztető tanács." Érdekesség, hogy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint gazdasági tanács is működtethető." Ugyancsak kötelezően kell működtetni állandó bizottságot a hallgatók tanulmányi, vizsga- és szociális ügyeinek intézésére, ? valamint kreditátviteli bizottságot." Ezekben az esetekben tehát a törvény kifejezetten előírja testület létesítését és működtetését az intézmények számára. Más esetekben a testület szükségessége csupán kikövetkeztethető egyes rendelkezésekből: Az, hogy a fegyelmi ügyekben bizottság jár el, csak abból látható, hogy a kormány számára adott rendeletalkotási felhatalmazás erre utal." A hallgatókat érintő ügyekben is eljáró testületek esetében a részvételt előíró szabály változatlan, de a korábbihoz képest eltérés, hogy ahol minimális részvételi arányt ír elő a törvény, a küszöb a bizottság tagjainak huszonöt százaléka. Azon egyéb testületek esetében, amelyek döntési jogot gyakorolnak, e hatáskörük leginkább az intézményi szabályozásból fakad, így azok kapcsán a felelősség vizsgálata csak az egyes belső normák — jelen mű tematikus kereteit meghaladó — átfogó elemzését követően lenne megvalósítható. Más testületek döntési jogosultsága (így a doktori vagy habilitációs bizottságoké) oly mértékben szakmai, amely a felelősség rendkívül specifikus kérdését veti fel: a döntéshozatal során a pártatlanság, összeférhetetlenség szabályai érvényesültek-e, a tagok felkészülten 158 Nftv. 16. § (5 19 Nftv. 12. § (3 160 Nftv. 38. § (2)-(3) bek. 161 Nftv. 14. § (4) bek. 162 Nftv. 12. § (5) bek. 16 Nftv. 49. § (5) 164 Nftv. 55. $ (5) bek. )