Oldal 101 [101]
Ioo VEZETÖK, TESTÜLETEK, FELELÖSSEG A FELSÖOKTATÄSI INTEZMENYEKBEN
Ugyanakkor sok esetben — a széleskörű rendeletalkotási felhatalmazásra tekin¬
tettel — az egyes témákat szabályozó normaszövegrészek rövidültek, és a jogalkotó
látható szándéka volt a törvényben szabályozott működési struktúra nagyvonalúbb
keretek közé helyezése. Ez persze korántsem laza, autonóm módon kitölthető
kereteket jelentett, sokkal inkább elégtelen és ezáltal a rendeletekkel kormányzati
hatáskörben pontosítható szabályozást.
Eleinte nem változott a szenátus szerepe sem, s ugyan a hatályos szöveg is
változatlanul kimondja, hogy az a felsőoktatási intézmény vezető testülete, melyet
megilletnek az intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai, a kancellár, majd
a konzisztörium jogintézményének bevezetése után ez a súly jelentősen csökkent."
Ez a súlytalanodás nem a hatáskörben érhető tetten, hiszen az jóformán nem vál¬
tozott, továbbra is elsősorban stratégiai ügyekben jogosult eljárni." Ez azonban
csak első látásra tűnik impozánsnak, hiszen ezek közül a legjelentősebbek, az
intézményfejlesztési terv, illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési innovációs
stratégia, a költségvetés és a vagyongazdálkodási terv nem csupán gazdasági mű¬
ködtetési kérdéseket érintenek, hanem az intézmény alapfeladatait, rendeltetését,
az alaptörvényben rögzített jogok gyakorlásának lehetőségét biztosító tevékeny¬
ségét is, amely kérdésekben a szenátus eljárása a konzisztórium hatásköre útján
56 Nftv. 12. § (1)-(2) bek.
57 A szenátus hatásköre különösen: meghatározni a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási
feladatait és azok végrehajtását ellenőrizni, elfogadni az intézményfejlesztési tervet (meg¬
határozva benne a fejlesztéssel, a fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére
bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket,
a várható bevételeket és kiadásokat), illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési innovációs
stratégiát; elfogadni a képzési programot, a szervezeti és működési szabályzatot, doktori
szabályzatot, a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit (2019.
január 1jét követően már nem), a fenntartó által meghatározott keretek között költségvetését
és a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját; meghatározni a hallgatói
tanácsadás rendszerét, az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét; a fenntartó
egyetértésével dönteni — 2018. december 31-ig fejlesztés indításáról —, az intézmény
vagyongazdálkodási tervéről, gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben
részesedés szerzéséről; továbbá dönteni a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és
elnökének megválasztásáról, javaslatot tenni a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálni
a rektori pályázatokat és megválasztani a rektorjelöltet, továbbá értékelni a rektor vezetői
tevékenységét; dönteni az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról, címek,
kitüntetések adományozásáról; a doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről és a doktori
képzés indításáról; egyéb képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről
[Nftv. 12. $ (3)-(4) bek.]. Emellett pedig dönt Professor Emeritus, címzetes egyetemi vagy
főiskolai docensi, címzetes egyetemi vagy főiskolai tanári, mesteroktatói, mestertanári cím
adományozásáról is (Nftv. 32. §).