Seite 100 [100]
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 99
pénzügyi és csak közvetett."! Ez a különbség is azt mutatja, hogy a polgári jogias
hallgatói jogviszony esetében a hallgatói önkormányzati felelősség nem lesz fe¬
gyelmi jellegű, míg a magyar szabályozásban is megjelenő közjogias jelleg a vezetői
felelősség közjogi jellegű számonkérésének lehetőségét és indokoltságát támasztja
alá. Ezért helyes, hogy a hallgatói önkormányzati tisztségviselők e feladatukkal
összefüggő kötelezettségeinek vétkes megszegése függelmi típusú, azaz fegyelmi
felelősséget alapozzon meg.'”
III.2.4. Testületek az egyetemeken
A felsőoktatási intézmények döntéshozatali mechanizmusában hagyományosan
jelen van az egyszemélyi vezető mellett — a kezdetben csak az egyetem oktatóiból,
jelenleg vagy az egyetem polgáraiból (tehát oktatókból és hallgatókból), vagy más,
a törvényben meghatározott személyekből álló — a vezető döntéséhez szükséges
előzetes véleményt vagy egyetértést megadó, javaslattevő testület, amely gyakran
maga is döntési jogkörrel rendelkezik." Egy, az egyetemvezetők körében készített
felmérés bemutatta, hogy e meghatározó személyek kritikusan látják a szenátus
működését, amelynek legproblematikusabb pontjai a lassúság és nehézkesség mek
lett a tagok felkészületlensége, érdektelensége és felelőtlensége, a hallgatói tagok
esetében befolyásolhatóságuk, a kollektív érdekérvényesítés helyett saját szempont¬
jaik előtérbe helyezése, amely gyakran formális döntésekhez, formális működéshez
vezet, részben erre hivatkozással is felvetve a szenátus hatásköre csökkentésének
gondolatát is." Megjegyzendő, hogy több nyugat-európai megoldás mintaként
szolgálhat arra, miként határolhatók el egymástól a tudományos hatáskörök és
a gazdasági szempontok (lásd a testületi felelősséget tárgyaló fejezetben), ezért
önmagában nem a felvetéstől kell óvakodni, azonban a megvalósítás részletei már
kiemelt figyelmet igényelnek."
Mindezek ellenére az Nftv. hatálybalépése időpontjában a szenátusra és testü¬
letekre irányadó szabályozási körben érdemi változást nem hozott. Első olvasásra
itt is szembetűnő, hogy sok esetben az Ftv. 2. szövegezése került átemelésre.
B! Farrington, Dennis J. — Palfreyman, David: i.m. 228., 231.
52 Korábban utaltam rá, hogy a munkajog keretei között létező fegyelmi felelősség nem csupán
a közszférában található meg. Azonban a szakirodalom is azon az állásponton van, hogy
noha a ,mag4nmunkajog-viszonyban’” is ismert ez a felelésségi forma, fő szabályként a
közszolgálatban képzelhető el. Lásd: Prugberger Tamas - Nädas György: i.m. 283-284.
133 Kocsis Miklés: 2011a, im. 142—-14., illetve Kocsis Miklés: 2010a, i.m. 63.
B4 Keczer Gabriella: 2010. i.m.125-127.
55 Hamza Gábor: Az egyetemi autonómia reformjának kérdéséhez, Magyar Tudomány, 175.
évfolyam, 2014/2, 130-131., 138-139.