Page 98 [98]
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 97
kötelezettséggel vesznek át dolgokat, és azokban hiány következik be, a kárért
teljes kártérítési felelősséggel tartoznak, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében
tartották, kizárólagosan használták vagy kezelték. A vis maior klauzula esetükben
is él: mentesülnek a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő."
A hallgatók, s különösen a hallgatói önkormányzati tisztségviselők kártéri¬
tési körön kívül eső felelőssége párhuzamba állítható a közszolgálati felelősségi
viszonyrendszerrel és annak fegyelmi vonatkozásaival. Ha figyelembe vesszük,
hogy , [a] munkajogi jogviszony kettős irányából, melynek egyik iránya a tartós
közszolgálat, a másik pedig többnyire tartós jellegű magánszolgálat, következik,
hogy a közszolgálónak az alá-, és fölérendeltségű zárt szervezetbe való tagozódása
erős közjogi jellegű függelmi viszonyt alakít ki, "? ami azt jelenti, hogy miként
az alkalmazott vétkes kötelezettségszegése esetén alkalmazható szankcióként
funkcionáló fegyelmi büntetés az alávetettségre utal," úgy rokonítható ez a
hallgató, hallgatói önkormányzati tisztségviselő és az intézmény, illetve azannak
keretei között ex lege kialakuló hallgatói önkormányzat (azaz valamennyi hallgató
intézményesített közössége) viszonyával. Itt megint csak a német szabályozással
rokon megoldást látunk, hiszen a hallgatói önkormányzat ott is a beiratkozott
hallgatók közössége, egyfajta ,kvázi kényszeregyesület , amely az intézménynek
— eltérően a hazai megoldástól jogképes — egysége, így annak önkormányzatisága
egyben az intézményi autonómia része is.
Azt, hogy a hallgatói önkormányzat tisztségviselői eminőségükben is felelős¬
ségre vonhatók fegyelmi eljárásban, nem csupán a tisztség jellegének előzőekben
vázolt mivolta, hanem annak eredője, a hallgatói jogviszony jellege is megalapozza,
minthogy egy, a közjogi dominanciájával funkcionáló jogviszonyról van szó." An¬
nak ellenére ugyanis, hogy a hallgatói jogviszony polgári jogi elemeket is magában
hordoz, nem sorolható a Ptk. hatálya alá, hiszen a jogviszony dinamikájában a
felek rendelkezési jogával szemben túlnyomó részben az állam közjogi szabályozó
szerepe és közhatalma érvényesül. Ebben jelentős hasonlóságot mutat a német
joggal, amelyben a hallgatói jogviszony a beiratkozással kezdődik és a kiiratkozás¬
sal ér véget, ami sokkal inkább igazgatási jellegű aktus, mintsem egy szerződéses
jogviszony alakítása. E jogviszony keretében jogosultak a hallgatók a tanulmányaik
121 Nftv. 56. $ (3) bek.
17? Prugberger Tamäs — Nädas György: Euröpai &s magyar összehasonlitö munka- es közszolgalati
jog, Budapest, Wolters Kluwer, 2014, 283.
18 Mélypataki Gábor: A fegyelmi felelősség problémája a munka- és közszolgálati jogban, in:
Sápi Edit (szerk.): Decem anni in Europaea Unione III. Civilisztikai tanulmányok, Miskolc,
Miskolci Egyetemi Kiadó, 2015, 81.
4 Pautsch, Arne - Dillenburger, Anja: i.m. 109-111., Kluth, Winfried: i.m. 55.
15 A hallgatói jogviszonyt részletesen elemezte a szerző itt: Rónay Zoltán: A hallgatói
jogviszony természetéről, Pro Publico Bono — Magyar Közigazgatás, 2016/1, 24—35.