Oldal 89 [89]
88 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
Végezetül szükséges megemlítenünk, hogy az egészségügyi szolgáltatásban
közreműködő felsőoktatási intézmények esetében megjelent egy sajátos elem a
vezetés szerkezetben. 2016. november 5. napján lépett hatályba az egyes törvé¬
nyeknek az egyetemi kórházak létrehozásával, fenntartásával és működésével
kapcsolatos módosításáról szóló 2016. évi CXIII. törvény, amely bevezette a
klinikai központ fogalmát és a klinikai központot és egyetemi kórházat is mű¬
ködtető egészségügyi felsőoktatási intézményekben kötelezően megalakítandó,
az egészségügyi szolgáltatások egységes szakmai irányítását végző Egészségügyi
Irányító Testület jogintézményét. Az új szervezeti egység és testület megjelenése
szintén annak bizonyítéka, hogy a felsőoktatási intézmények vezetési struktúrája
mennyire képlékeny és mennyire instabil. Az említett jogszabály változást meg¬
előzően is adott volt az egészségügyi felsőoktatási intézmények számára, hogy
a betegellátási feladatok koordinálására a felsőoktatási intézmény egészségügyi
szolgáltatóját (klinikáját) és az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kutatóin¬
tézeteit, egyéb szervezeti egységeit magában foglaló orvos- és egészségtudományi
központot hozzon létre. Úgyszintén előírás volt, hogy a szervezeti és működési
szabályzatban meghatározásra kerüljön az egészségügyi szolgáltatás irányításáért
felelős magasabb vezetői megbízással rendelkező vezető, aki önállóan irányította
az egészségügyi szolgáltatás megszervezését, e feladatok tekintetében gyakorolta
a munkáltatói jogokat. Az egészségügyi szolgáltatásért felelős vezető lehetett a
rektor is, ellenkező esetben feladatait, kötelezettségeit és kötelezettségvállalási
jogosultságát a szervezeti és működési szabályzatban kellett meghatározni. A
kancellár jogintézményének bevezetésével a rektor helyébe a kancellár lépett ezen
a területen. A klinikai központ tehát az orvos- és egészségtudományi központ
helyébe lépett: a betegellátási feladatok koordinálására az egészségügyi felsőok¬
tatási intézmény klinikai központot hozhat létre, amely a felsőoktatási intézmény
része. A klinikai központ törvényi meghatározása, ? ti. a felsőoktatási intézmény
egészségügyi szolgáltatást végző és a felsőoktatási képzési programban részt
vevő klinikákat, diagnosztikai egységeket és — az egyetemi kórházat ide nem
értve — az egészségügyi szolgáltatás szervezéséhez kapcsolódó egyéb szervezeti
egységeket foglalhatja magában, azt jelenti, hogy e szervezeti egység feladatai nem
szűkülnek le az egészségügyi szolgáltató tevékenységre, hanem a képzési program
megvalósításában is részt vesznek. Az a tény, hogy a klinikai központ vezetését az
Nftv. magasabb vezetőre bízza, nem idegen a felsőoktatási intézmények vezetési
szerkezetének megszokott megoldásaitól, hiszen ezt látjuk akár a karok, akár pl.
az egyetemi könyvtárak esetében is. A korábbi szabályozás azon megfogalmazása,
miszerint ha ez a vezető nem a rektor, illetve később a kancellár, azt is magában
foglalta, hogy eza magasabb vezető mindenképpen (valamely) első számú vezetőnek
8 Nftv. 99. § (1) bek.