Page 87 [87]
OCR
86 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Mindezeket összegezve leszögezhetjük, hogy a felsőoktatási intézmény vezetése a vezetéstudomány általános meghatározása szerinti tevékenység, amelyben párhuzamosan van jelen az egyszemélyi és a testületi vezetés, amely lényegét tekintve egyaránt felöleli az intézmény alapfeladatával összefüggő stratégiai célmeghatározások, folyamattervezések sorát és az intézmény mint szervezet belső igazgatását, s amely a sajátos szervezeti kultúra, a vezetők és vezetettek összetétele és a hagyományok által erőteljesen befolyásolt módszertant és eszközrendszert tételez fel, és determinálja a működés hatékonyságát és eredményességét." III.2.2. Az egyetemek egyszemélyi vezetői Ahogy arra már utaltam, a felsőoktatási intézmények kialakulásának és fejlődésének története mindmáig meghatározó alapokra helyezte a szervezeti kereteket. A hatályos rendelkezések — a kancellári jogintézmény 2014. július 24-i bevezetéséig - a korábbi szabályozáshoz rendkívül hasonló, annak szerves fejlődését jelentő Ftv.2.-ben rögzítettekkel azonosak voltak. Ezt követően pedig a gazdasági főigazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató és az igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője (főtitkár vagy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott más megnevezéssel) megjelölésű magasabb vezetői megbízásokat a kancellár váltotta fel.? A vezetők köre az Ftv.2.-ben előírthoz képest érdemben nem változott. Tehát bár általánosságban a közalkalmazotti körben egymástól elkülönülő két vezetői szintet mindig ágazati végrehajtási rendelet határozza meg," az Nftv. megőrizte e körben a felsőoktatás különállóságát, és törvényi szinten tartotta a vezetői hierarchia szabályait. 81 A felsőoktatási intézmények vezetésével kapcsolatos uniós szintű problematika megértéséhez átfogó képet ad: Weber, Luc: European university governance in urgent need of change, in: Kobler, Jürgen — Huber, Jürgen (szerk.): Higher education governance between democratic culture, academic aspirations and market forces, Strasbourg, Council of Europe Publishing, 2006, 65-73. 82 A felsőoktatási intézményekben — a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak alapján — a következő magasabb vezetői megbízások adhatók: rektor, rektorhelyettes, főigazgató, klinikai központ esetén elnök, dékán, kancellár, valamint nem állami felsőoktatási intézmény esetében az elnök. A felsőoktatási intézményekben — a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak alapján az előzőekben felsoroltakon kívül — a következő vezetői megbízások adhatók: a rektor, rektorhelyettes kivételével az előzőekben felsoroltak helyettesei, a szervezeti egység vezetői és vezetőhelyettesei (Nftv. 37. §). Ezen kívül magasabb vezető lehet még az egészségügyi felsőoktatási intézményben az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős vezető [INftv. 99. § (3) bek.]. Horváth István: A munkavállaló kártérítési felelőssége, in: Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014, 563. 83
