Seite 81 [81]
80 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
hatáskörrel rendelkező vezetője, szervezete (testülete) által meghozott döntés,
amelyre és az azt megelőző eljárásra a Ket. egyes rendelkezéseit kellett és az Ákr.
egyes rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ezzel mintegy szubszidiárius
jogszabályként határozva meg a Ket.-et, illetve az Ákr.t amennyiben az Nftv.
maga vagy felhatalmazása alapján az intézményi szabályozás nem tartalmaz sajátos
eljárási szabályokat. Így ezen utaló szabályból sem vonható le olyan következtetés,
hogy a felsőoktatási intézmény közigazgatási szerv lenne. Az Elismtv. hivatkozott
rendelkezésén alapuló hatósági eljárás pedig nem a mindenkori közigazgatási
eljárási törvények (Ket., Ákr.) alkalmazásán alapul(t), hanem a törvény (Elismtv.)
kifejezett rendelkezésén, amely szerint a felsőoktatási intézmény mint hatóság jár
el. A Ket., illetve az Ákr. alkalmazása ezen önálló hatósági kijelölésből fakad, és
ehhez kapcsolódóan rendelkezik a törvény úgy, hogy az elismerési és honosítási
eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni. ?
Összességében tehát a felsőoktatási intézmények
1. a többi közintézettől eltérően azokhoz képest még a jelenlegi keretek között
is széleskörű autonómiával rendelkező közjogi jogi személyiséggel bíró,
2. az Nftv.-ben biztosított célból, alapjogok érvényesítését segítő szervezetek,
3. amelyek egyaránt állhatnak állami és nem állami fenntartásban,
3.1. s amely két csoportban azonos, hogy állami kijelölésre, megrendelésre
közfeladatot látnak el (állami feladat teljesítését veszik át),
3.2. miközben e két csoport között lényegi különbség is megjelenik az
előbbiek (állami fenntartásúak) autonómiájának Alaptörvényből fakadó
jelentős közvetlen és közvetett korlátozása által."
Ugyanakkor magam nem tartom indokoltnak a köztestületi jelleg hangsúlyozá¬
sát, mert esetükben ugyan az önkormányzatiság és a törvény keretében történő
létrehozás mint ismérv ugyan igaz, de létesítésük eredendő szándéka nem minden
esetben a törvényalkotó akarata, az csupán elismeri azt (lásd a nem állami intéz¬
mények esetét), tagsága nem kötelező, hiszen szabad intézményválasztás van, a vele
jogviszonyban álló hallgatók esetében pedig a hallgatói jogviszonyból következő
hatáskörgyakorlás nem minősül közhatalom gyakorlásának.
52 Elismtv. 1. § (5) bek.
5 Lásd: Nagy Marianna: 2014, i.m. 377—378.