OCR Output

78 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN

kintése azért is indokolt, mert az Ákr, elődjénél jóval szűkszavúbb, joggyakorlat
(pláne bírósági) szinte még nem alakult ki ezen a téren, ezért azéppen megjelenő
jogirodalmi magyarázatoknak és a korábbi szabályozással való összevetésnek,
illetve analógiának fokozottabb szerep jut.

A Ket. 12. § (2) bekezdése ugyanis taxatív módon határozta meg a közigazga¬
tási hatósági ügyeket, a 12. § (3) bekezdés a)—e) pontja szerinti személyi körből,
az a)—d) pontban foglaltak alkalmazása a felsőoktatási intézmények esetében fel
sem merül. , Egy szerv, szervezet vagy személy tehát azzal válik közigazgatási
hatósággá, hogy a hatósági döntés jellemzőit magán viselő közhatalmi jogkört
gyakorol, közfeladatot, közigazgatási feladatot ellátva." A felsőoktatási intézmé¬
nyek esetében ez nem áll fenn. Sem az Nftv., sem a nemzeti felsőoktatásról szóló
2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015.
(IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) nem rendelkezik arról, hogy akár
maga a felsőoktatási intézmény, akár az annak nevében eljárva határozatot hozó
személy vagy testület törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági
jogkör gyakorlására feljogosított személy lenne. Ezzel szemben még a bírósági
felülvizsgálat tárgyát képező másodfokú határozat kapcsán is arról rendelkezett
az Nftv., hogy a jogorvoslati eljárás során a tényállás tisztázására, a határidők
számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés
kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módo¬
sítására vagy visszavonására a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."
Az Akt. hatályba lépését követően ez részben csak a szóhasználatbeli változáshoz
igazodóan módosult (határozat helyett döntés került a szövegbe), illetve a határidők
számítására és a közlésre már nem az Ákr. rendelkezései irányadóak.

Maga az Ákr. mind a hatóság, mind a hatósági ügy kapcsán más megközelítést
alkalmaz: egyrészt a hatósági ügyet úgy határozza meg mint amelynek intézése
során a hatóság döntésével az ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja,
jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot igazol vagy
nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti, s amelynek
során az Ákr. rendelkezéseit alkalmazza (Ákr. 7. §). Az Ákr. is tartalmaz negatív

7 Barabás Gergely et al. (szerk.): Nagykommentár a közigazgatási eljárási törvénybez, Budapest,
Complex, 2013, 71.

15 Az eredeti törvényi rendelkezés nem tartalmazta a , jogorvoslati kérelem elbírálása során"
kitételt, amely alkalmas volt a rendelkezés félreértelmezésére és ezzel a Ket. hatályának
az elsőfokú eljárásokra is kiterjesztésére. Az ezzel összefüggő kodifikációs problémáról,
a helyes értelmezésről és a megoldási javaslatról lásd: Rónay Zoltán: Egyes, hallgatókat
érintő vezetői döntések eljárási keretei, avagy a közigazgatási eljárási törvényi szabályok
felsőoktatási intézményekben történő alkalmazhatóságáról, Kodifikáció és közigazgatás,
2016/1, 24—34. (2016a) Időközben a jogalkotó is felismerte a hibát, az oktatás szabályozására
vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvény
72.§ g) pontjában megfelelően kiegészített az Nftv. 57. § (6) bekezdését.