Oldal 76 [76]
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 75
az egész társadalom viszonylatában végrehajtó-rendelkező tevékenység ellátására
létrehozott közhatalommal bíró szervekhez."
Az előzőekben ismertetettektől eltérően az állami intézetek vagy közintézetek,
és így a felsőoktatási intézmények ismérve, hogy azok rendeltetése a társadalom
számára az állam által előírt feladatok ellátása," önállóságuk operatív szinten is
megvan, és a közigazgatási szervek felügyeletet gyakorolnak felettük. Az, hogy
a felsőoktatás feladatai ebben a szervezeti formában valósulnak meg, részben az
évszázados hagyományokból fakad, ? az ezen intézmények státuszának kialakítása
és a rájuk bízott, a szigorú értelemben vett oktatási és tudományos tevékenységet
meghaladó tevékenységek körének megrajzolása pedig az állam döntésén alapul.
Ez utóbbiban megjelenik az az értékválasztási szempont, amit Tamás András
úgy határoz meg, mint annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy , valamely
közfeladatot a várható legeredményesebben miképpen lehet megoldani." Kalas
Tibor véleménye szerint a közintézetek jellegüket tekintve ugyan szintén államiak,
, de nem vonhatók azonos fogalmi körbe azokkal az államszervekkel, amelyek az
állam nevében lépnek fel, az állami mechanizmusba tartoznak, és közhatalom¬
mal rendelkeznek. Ezeknek a tételeknek alapján az állami munkaszervezeteket
egyben elhatároltuk a közigazgatási szervektől is." Ezzel szembeállítva Ta¬
más András indirekt közigazgatás fogalmával kapcsolatos gondolatait (a feladat
kijelölése állami, megvalósítása nem — feltétlenül — állami) azt látjuk, hogy ez
esetben bár a közfeladat megoldása — már csak jellegéből adódóan is — állami
feladat lenne, a racionalitás alapján azt egy nem állami szerv eredményesebben
valósítja meg. ? A felsőoktatás esetében ennek egyfajta keveredését tapasztaljuk,
hiszen a közfeladatot képező oktatási tevékenységet részben az állam jelöli ki, de
legalábbis megrendelőként lép fel (lásd: államilag támogatott képzések körét), a
feladat ellátásába azonban nem csupán az állami, hanem a nem állami (magán,
egyházi) intézményeket is bevonja.? Láthatjuk, hogy a nem állami intézmények
esetében a munkajogi felelősség mennyiben tér el az állami intézmények vezetői
vonatkozásában előírt szabályoktól, azonban álláspontom szerint ez a különbség
nem tudatos jogalkotói törekvés eredménye.
27 Kalas Tibor: 2012a, i.m. 106.
28 Kalas Tibor: 2012a, i.m. 107.
3 Lásd ehhez: Kovärik Erzsébet: A közintézet mint közjogi kategória fejlődése a magyar
közigazgatásban, in: Horváth M. Tamás — Wiener György (szerk.): Válogatott tanulmányok,
Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet, 1992, 23.
3 "Tamás András: A közigazgatási jog elmélete, Budapest, Szent István Társulat, 2010, 345—346.
31 Kalas Tibor: 2012a, i.m. 107.
32 Tamás András: i.m. 346. o., Barta Attila: i.m. 96., 118.
3 Lásd ehhez: Kovárik Erzsébet: i.m. 23—25.
Részletesen lásd a IV.1. fejezetben.