Oldal 71 [71]
70 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
filozófiai iskolájára.! Más vélemény szerint azonban ezen intézmények még nem
tekinthetőek egyetemnek, mivel szervezetük nem volt, vagy ami kialakult, az nem
volt intézmény jellegű, sokkal inkább egy személy köré szerveződtek, s külde¬
tésüket tekintve még csak iskolának sem tekinthetőek. Ugyanakkor az egyetem
, sJem iskola, hanem a művelődésnek egy másféle, egészen sajátos intézménye. ?
A középkor első európai egyetemeit Bolognában és Párizsban hozták létre, ahol
teológiát, orvostudományt, jogot és szabad művészeteket lehetett tanulni. A bolo¬
gnai egyetem előfutárai a XI. századtól működő jogi magániskolák voltak. Ahogy
a középkori egyetem — amely lényegében Európa egyik legrégebbi és kialakulása
óta folyamatosan fennálló és fejlődő, átalakuló társadalmi alapintézménye! — a
magyar egyetemalapítások mintájául szolgált," úgy a későbbiek során is láthatjuk az
európai intézményfejlődés lenyomatát a magyar egyetemek és főiskolák szervezeti
és működési megvalósításán.
Amikor ugyanis hazánk első egyetemalapítási kísérleteire a XIV-XV. században
sor került, a szervezet kialakítása és a jogok, kötelezettségek meghatározása a pári¬
zsi, bolognai egyetemek példája mentén valósult meg." Ugyan a hazai felsőoktatás
történetének túlnyomó részében a meghatározó felsőoktatási intézménytípus az
egyetem volt, s maguk a vonatkozó jogszabályok is gyakran ezt a megjelölést prefe¬
rálták, a korabeli pontos normatív definíció hiányában azt is nehéz meghatározni,
hogy mely akkori intézményeket kell a felsőoktatási tevékenységet ellátó szervezetek
körébe sorolni. A történettudomány? az egyetem mellett alapvetően az akadémia, ?
Cseh Gergely: A felsőoktatás igazgatása, in: Nyitrai Péter (szerk.): Magyar Közigazgatási
Jog Különös rész, Miskolc, Miskolci Egyetem ÁJK Államtudományi Intézet Közigazgatási
Jogi Tanszék, 2014, 243.
Weszely Ödön: Az egyetem eszméje és típusai. Rektori székfoglaló előadás, Minerva,
VIIL. évf.,1929/ 4-7, 1929, 125-171. (http://mek.oszk.hu/01900/01934/html/index.
htm, 2016.06.08.)
> Cseh Gergely: i.m. 243., Weszely Ödön: i.m.
Wittrock, Bjorn: Ihe modern university: the three transformations, in: Rothblatt, Sheldon
— Wittrock, Bjorn (szerk.): The European and American University since 1800: Historical
and Sociological Essays, Cambridge, Cambridge University Press, 1993, 303.
> Weszely Ödön: i.m.
Kocsis Miklós: 2011a, i.m. 52., emellett az egyetemek kialakulásának és fejlődésének átfogó
összefoglalására lásd: Kocsis Miklós: 2011a, i.m. 35—52.
Horváth Pál: A korai reneszánsz studium generaleja, Iustum Aeguum Salutare, 2. évfolyam,
2006/1-2, 40. Ugyanitt idézi az alábbi művet: Kardos Tibor: A magyarországi bumanizmus
kora, Budapest, 1955, 57-59.
Kardos Jözsef: i.m., Szögi Läszlö (szerk.): Hat évszázad magyar egyetemei és föiskoläi,
Budapest, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1994, 10-69.
° Pl.az Academia Istropolitana (1467 Pozsony), (Kardos József: i.m. 14., Szögi László: 1994, i.m.
14-15.), valamint a jezsuita akadémiák (Kardos József: i.m. 17—18.), majd évszázadokkal később
a Magyar Királyi Gazdasági Akadémia, illetve a Zeneakadémia (Kardos József: i.m. 106.).