Oldal 66 [66]
II, A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 65
rámutatott az Alkotmánybíróság, hogy az Alaptörvény 1) cikke alapján akormány¬
rendelet jogszabály, amelyet az Alaptörvény 15. § (3) bekezdésének megfelelően
a Kormány feladatkörében eljárva, törvényben nem szabályozott tárgykörben,
illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján alkot meg, azonban a végrehaj¬
tási rendelet törvényhozási tárgyat nem szabályozhat, a törvények végrehajtására
vonatkozó rendeletalkotási eljárás ugyanis nem helyettesítheti a törvényalkotást.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy valamely szabályozási tárgykör minden
egyes részletszabályát törvényben kellene rögzíteni, azonban az alapelemeket, az
alapvető, intézményes kereteket törvényben kell meghatározni. Ha egy rendelet
nem a már szabályozott jogintézmény részletszabályait állapítja meg, hanem
a jogintézmény lényeges elemeit szabályozza, akkor az tartalmát tekintve nem
végrehajtási rendelet. "5 Az e vonatkozásban a határozathoz fűzött különvélemé¬
nyében Pokol Béla arra hivatkozott, hogy ,a törvényben elegendő csak a lényegi
elemeket szabályozni, és ennek részletezése — épp a rugalmasság és a körülmé¬
nyek változásával szükségszerűen változó gazdasági és társadalmi környezethez
igazodás miatt — a rendeleti formában is megfelelő. "" Ugyan a konkrét ügyben,
a hallgatói szerződést bevezető és pontosabb törvényi felhatalmazó rendelkezés
nélkül rendelettel súlyos és hosszú távú kötelezettségekkel terhelő jogszabály
kapcsán magam nem osztom az alaptörvényi jogot érintő jogalkotási garanciákat
, változó gazdasági és társadalmi környezethez igazodás miatt" rugalmasan kezelő
álláspontot, de a véleménykülönbség jól mutatja, mennyire körültekintően kell
eljárni a jogszabályi hierarchia szintjének megválasztásakor.
Különösen érvényesnek tartom az előző megállapítást az Nftv. tekintetében,
amely mindösszesen harminchat felhatalmazó rendelkezést, és ennél jóval széle¬
sebb szabályozási tárgykört ölel fel." A szakirodalom ezt a tendenciát rendkívül
negatívan értékeli." Különösen aggályos ez a megoldás akkor, ha azt is figyelembe
vesszük, hogy a törvényi rendelkezések nem csupán hézagosak, egymásnak és
más jogszabályoknak gyakran ellentmondóak, de az általuk nyújtott keretek is
208 32/2012. (VII. 4.) AB határozat, ABH 2012, 85—86.
309 Pokol Béla alkotmánybíró különvéleménye a 32/2012. (VII. 4.) AB határozat, ABH 2012,
95.
210 Nftv. 110. $ (1)-(3) bek.
A Szabó Imre: A társadalomirányítás jogi eszközei, lehetőségei a felsőoktatásban, in: Hrubos
Ildikó — Török Imre (szerk.): Intézményi menedzsment a felsőoktatásban 2., Budapest,
Felsőoktatási Gazdasági Szakemberek Egyesülete, 2012, 423. A felsőoktatási jogalkotás
átfogó kritikai elemzésére lásd: G. Karácsony Gergely: Jogalkotás a felsőoktatás területén.
Követelmények és tanulságok, Magyar Jog, 61. évfolyam, 2014/9, 490—499. Kiss László:
A jogi szabályozásról — dióhéjban. Okok és következmények, in: Kéki Zoltán — Nadrai
Norbert (szerk.): Jogi beszélgetések. 2013—2015., Kaposvár, Kaposvár Megyei Jogú Város
Önkormányzata, 2016. 183.