Page 65 [65]
64 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
kárfelelősségi normák képeznek háttérszabályt. Ezért e körben a mögöttes jog¬
szabályként a Ptk. is figyelembe veendő."
Az állami egyetemek, főiskolák esetében külön felelősségi kérdést vetnek fel
az ezen intézmények költségvetési szervi jogállásából"! adódóan alkalmazan¬
dó szabályok, illetve a nemzeti, valamint állami vagyonnal kapcsolatos jogok
és kötelezettségek is. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a
továbbiakban: Áht.) a költségvetési szerv vezetőjének felelősségi körébe utalja a
közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak
megfelelő ellátását, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt
kötelezettségek teljesítését." A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében
a már említett törvények viszonylag egyszerűbb helyzetet teremtenek azáltal,
hogy általában költségvetési szervről beszélnek, nem említve a velük kapcsolatban
meghatározott feladatokért konkrétan felelős vezető személyét. A felsőoktatási
intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyont használhatja, és a vagyonkezelési
szerződésében foglaltaknak megfelelően hasznosíthatja, az állami felsőoktatási
intézmény vagyongazdálkodására a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás elveit és
feltételrendszerét meghatározó jogszabályok az irányadók. "9" Ebből következően
— mögöttes szabályként — a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
(a továbbiakban: Nvtv.) rendelkezései is meghatározóak lesznek.
Az Nftv. indokolása hangsúlyozza, hogy az kerettörvény jellegű, a legfontosabb
szabályozók és felhatalmazások törvényi szintű megfogalmazását tartalmazza,
— az előterjesztő véleménye szerint — egyértelmű, átlátható rendszerbe foglalja
a felsőoktatási rendszer működésének alapelveit. Az indokolás emellett maga is
utal arra, hogy — nyilvánvalóan, de nem kimondottan a keretjellegből adódóan — a
törvény számos kérdésben ad a Kormány számára szabályozási felhatalmazást,
felsorolva a rendelettel szabályozandó kérdéseket, feladatokat. Önmagában a
kerettörvény-végrehajtási rendelet konstrukció nem újdonság és nem is aggályos,
azonban minden esetben gondoskodnia kell a jogalkotónak a jogbiztonságot
garantáló megfelelő egyensúly megteremtéséről." Az Nftv. kapcsán e körben
203 Tekintettel arra, hogy a Ptk. rendelkezéseit — a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013.
évi CLXXVII. törvény 1. § szerint — a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogvi¬
szonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni, az esetlegesen még hatályos, a
Ptk. hatályba lépését (2014. március 15., lásd Ptk. 8:4. §) megelőzően keletkezett jogviszonyokra
a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Régi Ptk.) irányadó.
204 Nftv. 4. § (3) bek.
205 Áht. 10. § (1) bek.
206 Nftv. 86. § (1), (3) bek.
207 Szövényi Zsolt: Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások, MTA Law
Working Papers, 2015/1, 9. (http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/mtalwp/2015 01 Szovenyi.
pdf2016.07.08.)