Seite 56 [56]
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 55
fegyelmi felelősség körében követték a szabályozási hagyományt. A fegyelmi vétség
alapjául szolgáló magatartás rögzítésén" és a büntetési tételek felsorolásán"? túl
az eljárás garanciális elemeit határozta meg, de még a leginkább részletező Ftv.2.
sem lépte túl a szabályozás keretjellegét. Azaz — összhangban a felsőoktatási
intézmények szabályozási autonómiájával "9 — a felsőoktatási intézményekre bízta a
fegyelmi eljárás részletes szabályainak megállapítását a fegyelmi büntetés alóli men¬
tesülés eseteire és az erre vonatkozó eljárásra, a fegyelmi bizottság megalakítására,
a tárgyalás és a bizonyítás szabályaira, a védelem biztosításának, továbbá a fegyelmi
tárgyalás nyilvánosságának kérdéseire kiterjedően." Az intézményeknek a fegyelmi
eljáráshoz kapcsolódó nagyfokú szabadsága a keretszabályozás garanciális jellegét
felértékeli. Erre mutatott ráaz Alkotmánybíróság, amikor a 13/2005. (IV. 6.) AB
határozatában kifejtette, hogy a jogbiztonság alkotmányos követelményében kife¬
jeződő jogállamiság oldaláról vizsgálva alkotmányellenes volt az Ftv.1. módosítása
során úgy beemelni a tényállás tisztázása körébe a hallgató kötelező meghallgatását,
hogy a jogalkotó egyidejűleg nem teremtette meg e követelményszabálynak az
eljárási határidő terjedelmére vonatkozó kógens rendelkezéssel való összhangját.
E határozat indokolásából kiolvasható az az alkotmánybírósági álláspont, amely
szerint a jogalkotónak a fegyelmi eljárás keretszabályait úgy kell kidolgoznia, hogy
a fegyelmi eljárást lefolytató felsőoktatási intézmény — jogalkalmazói tevékenysége
során — valamennyi eljárási szabályt megfelelően alkalmazni tudja. Minthogy ezen
álláspont az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság részét képező
jogbiztonság alkotmányos követelményén nyugszik, és az Alaptörvény B) cikk
(1) bekezdése ezzel azonosan rendelkezik, így a kodifikáció során a jogalkotónak
ugyanezen elvárásnak kell megfelelnie.
A fegyelmi felelősség láthatóan az egyéni hallgatói jogok és kötelezettségek
viszonyában értelmezett és szabályozott — a kollektív jogok esetében ez értelem¬
szerűen fel sem merül. Ugyanakkor a kollektív jogokból fakadó egyéni szerep¬
vállalással összefüggő felelősség (ti. a hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek
felelőssége) elvi éllel merül fel. Külön erre vonatkozó szabályozás hiányában csak
mint általános egyéni hallgatói kötelezettség megszegését van mód vizsgálni, ami
veszélyes lehetőséget kínál az érdekképviselet körébe eső magatartások szankcio¬
nálására, illetve arra is, hogy épp ettől tartva a tényleges vezetői szabályszegések
és mulasztások is az érdekképviselet örve alatt szankcionálatlanul maradjanak.
158 Ot. 34. § (1) bek., Ftv.1. 38. §, Ftv.2. 70. § (1) bek.
19 Ot. 34. § (2)-(4) bek., Ftv.1. 39. $ (1)-(2) bek., Ftv.2. 70. § (1) bek.
160 Kocsis Miklós: 2011, i.m. 63.
161 Ftv.1. 43. § (1) bek., Ftv.2. 71. § (2) bek.