Oldal 54 [54]
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 53
Amint a felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályozásokban megjelent
a hallgatói jogok és kötelezettségek rendezése, lefektetésre kerültek a követendő
magatartási szabályokat és az ezek megszegését kellő szigorral sújtó szankciók is.
Már a református kollégiumok szabályzatai is általában a vétség súlyához igazo¬
dóan növekvő összegű pénzbüntetést, legsúlyosabb esetben kitiltást írtak elő, a
Pápai Református Kollégium Első Szabályzata (1585) (I. Közönséges törvények)
pedig még testi fenyítést is tartalmazott." A Ratio Educationis közoktatást és az
egyetemi képzést egységesen szabályozó jellegéből adódóan a hallgatókra vonatkozó
szabályozást a, tanuló ifjúságtól" általában elvárt magatartások és az azok megsze¬
gése esetén alkalmazható szankciók között találjuk," A Ratio Educationis kiin¬
dulópontja az volt, hogy nem elegendő csupán az intézmények vezetőit és tanárait
kellően kiképezni, feladataikat és kötelezettségeiket pontosan meghatározni, hanem
világosan elő kell írni az ifjúság számára is, hogy tőlük, tökéletes fegyelmet és teljes
tájékozódást követeljünk erkölcsi magatartásukban és minden cselekedetükben"" A
Ratio Educationis tételesen szabályozta, hogy milyen magaviselet követelendő meg
a tanulóktól a tanítás során és szünidőben is, e körben aktív és passzív magatartási
normákat is felállított. A büntetések esetében inkább pedagógiai módszertani
útmutatónak tűnik a szabályozás," ugyanakkor mind a büntetés során követen¬
dő eljárás (pl. testi fenyítés tilalma), mind az egyes büntetési tételek felsorolása
egyértelműen normatív jegyeket mutat."" Azonban nem a Ratio Educationis az
első, fegyelmi jellegű szabályokra vonatkozó állami szintű rendelkezés, sőt, „[a]z
egyetemi jurisdictiót illetően az 1777-i Ratio Educationis jóformán a tényleges
helyzetet rögzítette le, "! már a Nagyszombati Egyetem alapításától kezdve találunk
szabályokat az egyetemi fegyelmi bíráskodásra."?
45 Szögi László: 1995, i.m. 92—97., lásd még a Debreceni Református Kollégium 1657-es
szabályzatát (Szögi László: 1995, i.m. 104—110.)
46 Kornis Gyula: (szerk.): Az 1777-iki Ratio Educationis. Pedagógiai Könyvtár. Kath.
Középiskolai Tanáregyesület, 1913.
17 Ratio Educationis III. rész, II. szakasz, bevezetés. 213.
48 Ratio Educationis CCX XII-CCXLIX. §. 213.
™ Ratio Educationis CCX XXIX. §
50 Ratio Educationis CCXLI. $
51 Angyal Päl: 1933, i.m. 85.
52 Lásd: Sedes Iudiciarae Regis Scientiarum Universitatis (II. Ferdinánd egyetemi szaba¬
dalomlevele, 1635.). Az egyetemi fegyelmi bíráskodás történetét összefoglalja: Radovics
György: Egy elfelejtett egyetemi csomó (Perczel Sándor, Sommsicb Pál és tärsainak ügye 1826-27.)
Különlenyomat a Szeminäriumi Dolgozatok 1941-1942. évi kötetéből, Budapest, 1942,
4-5. Az 1635 &s 1848 közötti fegyelmi ügyekről érdekes szemelvény olvasható Angyal
Páltól (Angyal Pál: Az egyetemi bíróság előtt tárgyalt büntetőperek. Budapest, Királyi Magyar
Egyetemi Nyomda, 1934, 5—36.)