Page 52 [52]
OCR
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 5I II.2.3. A ballgatók jogai, kötelezettségei és felelősségük jogtörténeti távlatban A mai szakkifejezéssel hallgatói jogviszonyként leírt, az intézmény és annak hallgatói között létrejövő és fennálló jogilag szabályozott viszonyrendszert alkotó jogok és kötelezettségek egyes elemei viszonylag korán megjelentek a magyar szabályozásban. Alapelemei szinte a felsőoktatási intézmények hazai megjelenésével egyidőben gyökeret eresztettek, már a XIV-XV. századi egyetemalapítások során is mintául szolgáltak a párizsi, vagy a bolognai egyetemeken létrejött hallgatói jogok." Sőt részben már a református kollégiumok belső szabályozásában is részben a maihoz hasonló normákat találunk, amelyek a tanulmányok folytatását, a belső rend megtartását és ezen normák megszegéséért való felelősséget, illetve annak jogkövetkezményeit rögzítették."§ Ezek azonban még intézményi szabályok voltak, azok megalkotását az állam nem ellenőrizte, az intézmény és a hallgató jogviszonyába semmilyen szinten — még mögöttes szabályok alkotásával sem — avatkozott be. Ismét azt láthatjuk, hogy a Ratio Educationis volt az első olyan állami jogszabály, amely részletesen meghatározta — ezúttal a hallgatói — jogokat és kötelezettségeket is.59 A kiegyezést követően már élesen elváltak a hallgatói jogviszony szabályai a tanulókra hatályos rendelkezésektől, és önálló normában, vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletek formájában jelentek meg, amelyek már részletesen szabályozták a hatályuk alá tartozó felsőoktatási intézményekben tanulók jogait és kötelezettségeit."9 Maga a hallgatói jogviszony mint jogintézmény általánossá csak elég későn, az — magát a fogalmat is bevezető — Ot. hatályba lépésével vált."" Az Ftv.1. és az Ftv.2. szintén széles körben szabályozták a hallgatói jogviszonyt. E rendelkezések között a hallgatói jogviszony lényegi elemeinek tekintetében számottevő eltérés B7 Horvath Pal: im. 40. S$Sárospataki Református Kollégium 1621-ben kelt szabályzata, a Pápai Református Kollégium Első Szabályzata (1585), a Debreceni Református Kollégium 1657-es szabályzata. Läsd: Szögi Läszlö 1994, i.m. 1992-97., 99-103., 104-110. Ratio Educationis III. resz (Az iskolák rendtartása, illetve a fegyelem fenntartása) II. szakasz. Az iskolák rendtartása, tekintettel a tanulóifjúságra. 49 Valamennyi jogszabály felsorolására terjedelmi okokból nem vállalkozhatom, így a teljesség igénye nélkül néhány példa: a budapesti királyi magyar tudomány-egyetem tanulmányi, fegyelmi és leczkepénz-szabályzata (21735/1875. sz. VKM rendelet, majd 1891. évi 28.458. sz. VKM rendelet); 1882. évi 18.684. sz. VKM rendelet: A magyar királyi Jézsefmuegyetem szervezeti szabályzata; 1914. évi 105.120. sz. VKM rendelet a debreczeni és pozsonyi magyar királyi tudományegyetemek szervezetéről, tanulmányi és vizsgarendjéről. A törvényi szintű szabályozás a XX. századra már megjelent, a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvény 23. § — igaz igen csak szűkszavúan — már rendelkezett hallgatókat érintő jogokról. 4 Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 28-39. § tételesen szabályozta a hallgatói jogokat és kötelezettségeket.
