Oldal 45 [45]
44 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
Az egyetemi tanács mellett találunk utalást más testületekre is, bár érdekes
módon - szemben a dékán aprólékosan kimunkált hatásköri szabályaival — arra
nincs rendelkezés, hogy a karokon milyen testületek működtek, ugyan a kari ta¬
nártestület egyfajta kari tanácsi jogkörben eljáró grémiumként megjelenik" mint
a hallgatók ügyeiben első fokon eljáró szerv." Ugyanakkor a történettudomány
álláspontja szerint például a (buda)pesti tudományegyetemi karokon működtek
kari tanácsok,"
A testületek sorában kell megemlítenünk a Műegyetem sajátos képződményét,
a rektori tanácsot. Az 1880-as években új szabályzat előkészítése kezdődött meg,
amely érdekében az egyetemi tanács bizottságot hozott létre, Az új szabályzat hosszú
távra szólt, 1882-ben készült el, azt az uralkodó még abban az évben megerősítette,
a vallás- és közoktatásügyi miniszter ki is hirdette, és 1934-ig hatályban maradt.
Az új szabályzat vezette be a műegyetem igazgatási testületeként a rektori tanács
intézményét. A rektori tanács üléseire vonatkozó részletes előírásokat az ülésszabály¬
zatok rögzítették." A rektori tanács tulajdonképpen a műegyetemi tanács nevében
és megbízásából a rektor elnökletével és a prorektor, valamint a dékánok tagságával
működő, a műegyetemet, másodsorban" igazgató testület volt."
A testületi irányító szerep a normaszövegben az államszocializmus időszakában
is megjelent, azonban az egyetemi tanács, valamint a kari tanácsok érdemi döntést
nem gyakoroltak, csak mint konzultatív testület jártak el." Az első egységes, az
Fsztvr. kiadását (1956) megelőzően is több, akadémiát, főiskolát létesítő jogszabály
rendelkezett akként, hogy a főiskola, akadémia igazgatóját munkájában főiskolai,
56 Sashegyi Oszkár: i.m. 174.
§7 Lásd: 1875. évi TEL, amely a késedelmes beiratkozás, az utólagos felvétel, kari szintű
fegyelmi rendszabályok kibocsátása tárgyában adott a kari tanártestület számára hatáskört.
[Némiképp hasonlóan rendelkezett a későbbi előírás is: a vallás- és közoktatásügyi m. kir.
ministertől. — 28.458. szám. A budapesti kir. magyar tudomány-egyetem tanulmányi,
fegyelmi és leczkepénz-szabályzata,) (a továbbiakban: 1891. évi TFL].
8
do
Az ezzel foglalkozó művek elsősorban nem szervezeti oldalról, hanem az egyetemi működés
egyes fontos állomásai kapcsán említik a kari tanácsok szerepét. Lásd: Pölöskei Ferenc: A
Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem 1919—1944, in: Szögi László
(szerk.): Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635-2002, Budapest, ELTE Eötvös
Kiadó, 2003, 274., Ladányi Andor: 2002a i.m. 95—96., Ladányi Andor: i.m. 2002b, 295.
*° Batalka Krisztina: im. 8-11. Megjegyzendő, hogy a szabályzat e több mint fél évszázad
©
alatt többször módosult.
9 Az igazgatás keretében felelt a műegyetem tudományos és fegyelmi állapotáért, hatásköre
kiterjedt a műegyetem egészét érintő és nem a műegyetem tanácsának hatáskörébe tartozó
ügyekre. Emellett a műegyetemi tanácsra tartozó ügyeket előzetesen megvitatta és a műegyetemi
tanács számára előkészítette, továbbá fegyelmi ügyekben a dékán előterjesztése alapján első
fokon déntétt (1882/18,684. VKM r., 1916/13.446. VKM r., 1935/27.060. VKM r.)
Keczer Gabriella: 2010, i.m. 38. o. Lásd a tudományegyetemek és a műszaki egyetemek
szervezetének szabályozása tárgyában kiadott 274/1950. (XI. 23.) MT rendelet 3. és 6. §-t.
9
e