Seite 44 [44]
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 43
a második világháborúval lezártnak tekinthető." Mindazonáltal a kiegyezést
követő közel száz esztendő alatt is az egyetemi tanács hatásköre sokban emlé¬
keztet a mai szenátusi hatáskörre, erős, operatív vezető testületként jelenik meg
a VKM rendeletekben is."! Számos személyzeti hatáskör mellett jelentős volt a
gazdálkodást érintő döntések meghozatalára jogosultsága. ? Azonban a gazdálko¬
dáshoz kapcsolódó egyetemi tanácsi hatáskörök korántsem jelentettek széleskörű
autonómiát. Ez különösen a harmincas évekre érvényes megállapítás, amikor az
autonómia nem csupán a gazdasági kérdésekben, de a személyzeti és tanulmányi
ügyekben is erőteljesen korlátozott volt." Más kérdés, hogy ezzel párhuzamosan
okkal merült fel agazdasági működtetés átszervezése úgy, hogy pl. a műegyetemen
a miniszternek közvetlenül alárendelt hivatal vette át a gazdasági igazgatást,"
miközben elvetették azt a Budapesti Tudományegyetem által javasolt megoldást,
hogy a gazdasági ügyeket az egyetemi tanácsnak alárendelt segédhivatal kezelje.
Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az egyetemeket érintő különböző jogszabály¬
tervezetek elfogadása előtt mód nyílt azok véleményezésére, azokat az egyetemi
tanácsok rendre megtárgyalták, gyakorta módosító javaslatokat indítványozva."
80 A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről és a Magyar Királyi
Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról szóló 1940. évi XXVIII. törvénycikk is
utalt az egyetemi tanács intézményére (5. §).
8
e
Az egyetemi testületek korszakban érvényesülő hatásköri szabályait részletesen összefoglalja
az alábbi tanulmány: Rónay Zoltán: Az egyetemi tanács és a rektor felelősségének alapjai
a vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelkezések tükrében (1867-1945), Jogtörténeti
Szemle, 2015/4, 53—62. A pesti egyetem vonatkozásában lásd: Sashegyi Oszkár: i.m. 208.
o., Mezey Barna: Az egyetem szervezete az első világháború előtt, in: Szögi László (szerk.):
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635—2002, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó,
2003, 241—242., 245—246.
§2 Még a működésében az abszolutista felsőoktatás-irányítás lenyomatát leginkább magán
viselő pesti egyetem esetében is előírás volt, hogy a gazdasági igazgató előterjesztéseit, kü¬
lönösen a dologi kiadásokra szükséges fedezetről készítendő évi költségvetést megtárgyalja.
A gazdálkodással összefüggő hatáskörök részletesebben jelennek meg a Műegyetemnél.
A Műegyetemi tanács működéséhez lásd: Batalka Krisztina: A Királyi József Műegyetem
vezetőtestületi ülései napirendi pontjainak jegyzéke, Budapest, A Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára, 2007, 9.
8
Ív)
Ladányi Andor: A gazdasági válságtól a háborúig. A magyar felsőoktatás az 1930-as években,
Budapest, Argumentum Kiadó, 2002, 159. (2002a) Ezzel szemben a korszakban benne
élve (még 1931-ben) Magyary Zoltán úgy vélte, hogy az autonómiát nem fenyegeti veszély.
(Magyary Zoltán: A kormány és az egyetemek tudománypolitikai együttműködése, in:
Mezey Barna (szerk.): Magyary Zoltán — , A tudományos versenyben megállás nincs". Válogatott
tanulmányok, Budapest, Gondolat Kiadé, 2011, 148-149.)
Egyetemi gazdasági hivatalok 1925-ös, Magyary Zoltan javaslatára megvalósított átszer¬
vezésére lásd: Ladányi Andor: 1991, i.m. 25—26.
Ladányi Andor: 20022, im. 163—165., valamint Ladányi Andor: Az egyházak és a felső¬
oktatás a Horthy-korszakban, Térténelmi Szemle 44. évfolyam, 2002/3-4, 314-316.
8
3
8
a