Page 43 [43]
OCR
42 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN egyhangúlag vagy a szavazatok többségével hozott határozatokat, amelyeket a jegyző rögzített, hogy azokat a tanácsban nyilvánosan fölolvassák, és a jegyzőkönyvbe rögzítve havonta a királyi helytartótanácshoz tudomásvételre felterjesszék. A tanács feladata volt a királyi rendeletek megtartatása, ,a hanyag és lanyha tanárok elvállalt kötelességeik teljesítésére" utasítása, az egyetem gazdasági ügyeinek lelkiismeretes gondozása, valamint hogy a karok igazgatóinak a félévi vizsgálatok eredményéről, a jelentősebb tanulmányi és fegyelmi ügyekről készített jelentései alapján beszámoljon a helytartótanács számára, továbbá őrködjön a nyomtatott és kiadandó művek megfelelősége felett. A Ratio Educationis már előrevetítette a kari tanácsok működését is, amikor a kar igazgatója számára előírta, hogyha bármely ügyben valamely karnak véleményét kérik, akkor annak tagjait összehívja, véleményüket az előterjesztett ügyben kikérje, a jegyzővel megfelelő formában írásba foglaltassa és további megbeszélés végett az egyetem tanácsához, valamint az érdekelt felekhez eljuttassa." A testületi vezetés végig, tehát a II. Ratio Educationis kiadását követően is fennmaradt, sőt az 1850 és 1860 közötti átmeneti időszakot követően az egyetemi tanács újra megválaszthatóvá vált." A testületi vezetés hagyományait követte az Országgyűlés a kolozsvári magyar királyi tudományegyetem megalapításakor is, előírta ugyanis, hogy a tudománykarok fölött áll a rektor elnökletével működő egyetemi tanács, amelynek hatásköre az egyetem testületi, közigazgatási és a karok egyéb közös ügyeinek tárgyalása és intézése." Ugyanakkor a dualizmus időszakára egyfajta kettősség is jellemző volt: miközben az egyetemek vezetői az egyetemi autonómia szélesítését, az egyetemi tanács hatáskörének bővítését szorgalmazták a kiemelten fontos tanulmányi kérdésekre tekintettel, valamint a korszerűtlen belső struktúra, és nehézkes irányítási szerkezet átalakításának elmaradását kifogásolták, önálló felsőoktatási törvény hiányában, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendeleti keretek közé szorította az intézményi működést." E folyamatba illeszkedett Trefort Ágoston miniszter intézkedése, amely új tanulmányi, vizsga- és fegyelmi szabályzat kiadásával az egyetem egységesítését célozta." Az alapvetően VKM rendeletekkel szabályozott működés — amint arra korábban már utaltam — voltaképpen 1956-ig állt fenn, de e korszak lényegében 7 Ratio Educationis X VIII. § 7 Sashegyi Oszkár: i.m. 179. 7 A kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállításáról és ideiglenes szervezéséről szóló 1872. évi XIX. törvénycikk 5. §. 78 Köte Sándor: A dualizmuskori felsőoktatás, in Horvath Pal (szerk.): Studia dedicata seminariis universitatis. Tanulmányok az egyetemi szemináriumokról, Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2006, 101. "9" Mann Miklós: Trefort felsőoktatás-politikája, in Horváth Pál (szerk.): Studia dedicata seminariis universitatis. Tanulmányok az egyetemi szemináriumokról, Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2006, 116.
