Oldal 43 [43]
42 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
egyhangúlag vagy a szavazatok többségével hozott határozatokat, amelyeket a jegyző
rögzített, hogy azokat a tanácsban nyilvánosan fölolvassák, és a jegyzőkönyvbe
rögzítve havonta a királyi helytartótanácshoz tudomásvételre felterjesszék. A tanács
feladata volt a királyi rendeletek megtartatása, ,a hanyag és lanyha tanárok elvállalt
kötelességeik teljesítésére" utasítása, az egyetem gazdasági ügyeinek lelkiismeretes
gondozása, valamint hogy a karok igazgatóinak a félévi vizsgálatok eredményéről, a
jelentősebb tanulmányi és fegyelmi ügyekről készített jelentései alapján beszámoljon
a helytartótanács számára, továbbá őrködjön a nyomtatott és kiadandó művek meg¬
felelősége felett. A Ratio Educationis már előrevetítette a kari tanácsok működését
is, amikor a kar igazgatója számára előírta, hogyha bármely ügyben valamely karnak
véleményét kérik, akkor annak tagjait összehívja, véleményüket az előterjesztett
ügyben kikérje, a jegyzővel megfelelő formában írásba foglaltassa és további meg¬
beszélés végett az egyetem tanácsához, valamint az érdekelt felekhez eljuttassa."
A testületi vezetés végig, tehát a II. Ratio Educationis kiadását követően is
fennmaradt, sőt az 1850 és 1860 közötti átmeneti időszakot követően az egyetemi
tanács újra megválaszthatóvá vált." A testületi vezetés hagyományait követte az
Országgyűlés a kolozsvári magyar királyi tudományegyetem megalapításakor is,
előírta ugyanis, hogy a tudománykarok fölött áll a rektor elnökletével működő
egyetemi tanács, amelynek hatásköre az egyetem testületi, közigazgatási és a
karok egyéb közös ügyeinek tárgyalása és intézése." Ugyanakkor a dualizmus
időszakára egyfajta kettősség is jellemző volt: miközben az egyetemek vezetői
az egyetemi autonómia szélesítését, az egyetemi tanács hatáskörének bővítését
szorgalmazták a kiemelten fontos tanulmányi kérdésekre tekintettel, valamint
a korszerűtlen belső struktúra, és nehézkes irányítási szerkezet átalakításának
elmaradását kifogásolták, önálló felsőoktatási törvény hiányában, a vallás- és
közoktatásügyi minisztérium rendeleti keretek közé szorította az intézményi
működést." E folyamatba illeszkedett Trefort Ágoston miniszter intézkedése, amely
új tanulmányi, vizsga- és fegyelmi szabályzat kiadásával az egyetem egységesítését
célozta." Az alapvetően VKM rendeletekkel szabályozott működés — amint arra
korábban már utaltam — voltaképpen 1956-ig állt fenn, de e korszak lényegében
7 Ratio Educationis X VIII. §
7 Sashegyi Oszkár: i.m. 179.
7 A kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállításáról és ideiglenes szervezéséről
szóló 1872. évi XIX. törvénycikk 5. §.
78 Köte Sándor: A dualizmuskori felsőoktatás, in Horvath Pal (szerk.): Studia dedicata
seminariis universitatis. Tanulmányok az egyetemi szemináriumokról, Budapest, ELTE
Állam- és Jogtudományi Kar, 2006, 101.
"9" Mann Miklós: Trefort felsőoktatás-politikája, in Horváth Pál (szerk.): Studia dedicata
seminariis universitatis. Tanulmányok az egyetemi szemináriumokról, Budapest, ELTE
Állam- és Jogtudományi Kar, 2006, 116.