Oldal 41 [41]
40 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
továbbiakban: Mt.3.) (2012. július 1. napjától Mt.4.) hatálya alá tartozó munkál
tatónál a vezetői megbízás alatt vezető állású munkavállalót kell érteni. "? A jogiro¬
dalom a vezetői, magasabb vezetői megbízások, különösen a rektorra vonatkozó
rendelkezések kapcsán kiemeli, hogy a változások nem csupán formaiak, hanem a
korábbitól eltérő tartalommal is bírnak, különösen a rektori tisztség betöltésének
feltételei, a megbízás időtartama és az eljárási rend tekintetében, mindazonáltal
a részletezés sem eredményezte, hogy a fogalomhasználat egyértelműbb, ezáltal
a végrehajtáshoz szükséges jogalkalmazás egyszerűbb lett volna.
Az oktatási kormányzat által elkövetett hibák és a felsőoktatás ellenállása
eredményeképpen az Ftv.2. nem tudta betölteni szerepét, nem biztosította az
Európai Felsőoktatási Térségben elvart hatékony intézményvezetési szerkeze¬
tet. Az Ftv.2. kapcsän készitett felmérés eredményei is azt mutatták, hogy ,,az
egyetemek átalakítását tovább kell folytatni", és bár többek szerint a gazdasági
tanács előrelépést jelentetett, a reform folytatása elkerülhetetlennek látszott, és
még az Ftv.2.-t legerőteljesebben ellenző intézményi vezető szerint is jogos felve¬
tés az egyetemek, főiskolák vezetésére vonatkozó keretek, szabályok változtatása
iránti igény." Megjegyzendő, hogy a vizsgált időszakban, nem csupán a hazai,
de mondhatni a kontinentális szabályozásban is a problémát nem csak a vezetői
képességek differenciált megléte okozta, de a rövid vezetői ciklusok a kontinuitást
is kétségessé tették. Erre volt megoldás Ausztriában a pre-rektor, prorektor és a
hivatalban levö rektor „triumvirätusa”.°° Az 1996-os módosítás nem egyértelmű
megítélése, majd az Ftv.2. elfogadását megelőző," illetve módosítási kíséretével
összefüggő vesszőfutás után 2010-re sokan úgy gondolták, érdemi változtatásra van
szükség. Egyetemvezetők körében készített felmérés szerint sokan szkeptikusak
voltak ennek megvalósíthatósága, és leginkább a megvalósítás módja (ti. külföldi
minta egy az egyben, vagy a magyar sajátosságokhoz igazított bevezetése a jobb,
avagy egy, a kormányzat által felülről vezérelt reform, vagy alulról építkező belső
megújulás a célravezetőbb). Ennek során többször felmerült az egyszemélyi vezető
hatáskörének felelősségével arányos tágítása, vagy éppen e hatáskörök megosztá¬
sa a tudós rektor és a professzionális vezető között. Ez utóbbi vonatkozásában
már felmerült a kancellár mint operatív vezető gondolata (miközben ugyanezen
62 Ftv.2. 96. § (11) bek. A 96. § eredeti (10) bekezdésének számozását a 2008. évi XCVII.
törvény 8. § (2) bekezdése változtatta (11) bekezdésre.
8 Nádas György: 2007, i.m. 251—252. o.
64 Keczer Gabriella: 2007, i.m. 185. o.
55 Keczer Gabriella: 2010, i.m. 96—97. o.
6° De Groof, Jan — Svec, Juraj — Neave, Guy: Democracy and governance in bigber education,
The Hague, London, Boston, Kluwer Law International, 1998, 133-134.
67 Az Ftv.2. előkészítéséről további adalékkal szolgál Bazsa György. (Bazsa György: Metszetek
felsőoktatásunk közelmúltjából, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014, 69—86.)