Seite 38 [38]
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 37
más szervezeti egység vezetője." Mindenesetre a feladatspecifikus megnevezések
elkülönítése és a vezetői szintek szerinti differenciálás arra már mindenképpen
alkalmas volt, hogy a szakmai felelősség tartalmi irányait kijelölje, terjedelmét
behatárolja. A szakirodalomban ismert olyan álláspont is, amely az Ftv.1. veze¬
tési szerkezetre vonatkozó megoldását problematikusnak tartja, olyannak, ami
„nem felel meg a felsőoktatási legiszláció nemzetközi tendenciáinak, és nem se¬
gíti elő a felsőoktatási intézmények vezetése színvonalának és szakszerűségének
növelését, ? és bár kettős, egyszemélyi-testületi vezetési struktúra olvasható ki a
rendelkezésekből, mégis deklaráltan a rektor, illetve a főigazgató a kijelölt vezető,
a megosztott vezetést nem rögzíti a normaszöveg," Mindez pedig véleményem
szerint visszahat a szakmai felelősség kérdésére is.
A jogalkalmazást nehezítő kodifikációs bizonytalanságok mellett további prob¬
léma volt, hogy bár az Ftv.1. lefektette az autonóm magyar felsőoktatás alapjait,
de nem nyújtott megfelelő kereteket az elvárt intézményi fejlődéshez. Minthogy
ennek koordinálása egyértelműen az egyszemélyi vezető (rektor, főigazgató)
szakmai felelőssége volt, ez egyszersmind annak beismerését is jelentette, hogy a
törvényi keretek nem igazán alkalmasak a vezetői működés szakmai kereteinek
kijelölésére ésszámonkérhetőségük megalapozására. Ezért amikor 1996-ban egy
racionálisabb intézményi szerkezet és működés megteremtése érdekében novella
jellegű módosításra került sor," két olyan rendelkezés is bekerült a törvénybe,
amely a szakmai, sőt bizonyos vonatkozásban a jogi felelősség tekintetében is
előrelépésként értékelhető. Előbbi azt mondta ki, hogy az intézmény vezetője (rek¬
tor, főiskolai rektor," főigazgató) a gazdasági feladatok tekintetében az intézmény
— az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szabályok szerinti —
egyszemélyi felelős vezetője." Az egyszemélyi felelős vezetői mivolt azonban
nem csupán az államháztartási jogszabályokra utalással nyer jelentőséget, hanem
a törvényességi felügyelettel összefüggésben is. Itt van ugyanis különös szerepe
annak a rendelkezésnek, amely az oktatási miniszter hatáskörében szabályozta a
4 1997. február 1. után a más szervezeti egység vezetője átfogó kategória váltotta fel az addigi
részletesebb felsorolásban szereplő, de tartalmilag az új kategóriába beolvadó elemeket:
kollégiumigazgató; kollégiumigazgató-helyettes; rektori (főigazgatói, dékáni, igazgatói)
hivatalvezető; gazdasági főigazgató-helyettes; gazdasági igazgatóhelyettes; osztályvezető,
illetőleg a vele azonos besorolású közalkalmazott; egyúttal törölve az oktatási szervezeti
egység vezetőhelyettesét a listából.
* Ladányi Andor: 1994a, i.m. 16—17.
16 Ladányi Andor: 1994a uo.
" Szamel Katalin: Előszó, in: Gallay Katalin (szerk.): A felsőoktatási törvény, Budapest,
Felsőoktatási koordinációs iroda, 1996, 7.
18 A főiskolai rektor csak 2000. január 1. napját követően — mikor e jogintézményt az Ftv.1.
átfogó módosítása létrehozta — került a felsorolásba.
4 Ftv.1. 124/B. §