Oldal 35 [35]
34 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
magyar felsőoktatás szovjet mintára történő átalakítására került sor,"! mígnem a
szerkezetet megszilárdító jogszabály — jelentős részben — a korábbi (tehát a második
világháborút megelőzően kialakult) elemekben öltött testet. Tulajdonképpen
ennek előjele volt az Fsztvr., amely általánosságban rögzítette, hogy az egyetemek
rektorait, az egy karral működő egyetemek dékánjait, a főiskolák és akadémiák
igazgatóit, valamint az egyetemi tanárokat a Minisztertanács, a dékánokat, valamint
a főiskolai és akadémiai tanárokat az egyetem, főiskola, illetőleg akadémia felett
felügyeletet gyakorló miniszter személyes hatáskörben nevezi ki." Mindez a
minisztert a dékántól a dékánhelyetteseken át a tanszékvezetőkig terjedő kineve¬
zési jog útján még erősebb politikai irányítást jelentett." Az, hogy továbbra is az
egyszemélyi vezetés elve érvényesült, csupán látszólagos, e személyek működését
jelentősen behatárolta az intézményi párttitkár, illetve az adminisztratív belső
egységek (személyzeti osztály, tanulmányi osztály). A vezetői szerkezetet az
Ortv. sem rendezte, az ez utóbbi részletszabályait összefoglaló Ftvr. közel negyed
századra szilárd kereteket adott. Tisztázta, hogy az egyetem és az egyetemi jellegű
főiskola vezetője a rektor; a főiskola, a felsőfokú technikum, valamint a felsőfokú
intézet vezetője az igazgató, a kar vezetője a dékán, akit dékánhelyettesek segí¬
tenek. A későbbi főiskola-alapító törvényerejű rendeletek közül több egyrészt
külön utalt a főigazgató-helyettesekre, másrészt a főiskolai karok vezetőjeként
az igazgatót határozta meg (és nem a dékánt).? A Ftvr. ezzel valójában egyúttal
intézménye, ugyancsak igazgatóval [Külügyi Főiskola létesítéséről szóló 1952. évi 18.
törvényerejű rendelet 3. § (1) bek.] és egyes esetekben az igazgatót segítő oktatási és gazdasági
[Kertészeti és Szőlészeti Főiskola létesítéséről szóló 1953. évi 17. törvényerejű rendelet 2. §
(1) bek.], valamint tudományos igazgatóhelyettes IMezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola
létesítéséről szóló 1954. évi 20. törvényerejű rendelet 2. § (1) bek.] működésének rögzítésével.
2
+
Keczer Gabriella: Egyetemirányítás: lehetőségek és korlátok, Szeged, Egyesület Közép-Európa
Kutatására, 2010, 36. Ennek eklatáns példája a tudományegyetemek és a műszaki egyetemek
szervezetének szabályozása tárgyában kiadott 274/1950. (XI. 23.) MT rendelet.
5 Fsztvr. 3. §. Az 5. § (1) bekezdése pedig a tanszékvezetői megbízásra — mint egyetemen
a
létesíthető vezetői tisztségre — utalt.
26 Nagy Marianna: 2014, i.m. 372.
27 Keczer Gabriella: 2010, i.m. 37.
Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola létesítéséről szóló 1968. évi 16. törvényerejű
Ÿ
2
œ
rendelet 5. §, a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola létesítéséről szóló 1969. évi
6. törvényerejű rendelet 5. §, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola létesítéséről szóló
1969. évi 26. törvényerejű rendelet 5. §, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola létesítéséről szóló
1970. évi 22. törvényerejű rendelet 5. §, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola létesítéséről szóló
1970. évi 24. törvényerejű rendelet 5. §, Külkereskedelmi Főiskola létesítéséről szóló 1971.
évi 19. törvényerejű rendelet 4. §, Kaposváron Mezőgazdasági Főiskola létesítéséről szóló
1971. évi 21. törvényerejű rendelet 5. §, Nyíregyházán Mezőgazdasági Főiskola létesítéséről
szóló 1971. évi 22. törvényerejű rendelet 5. §, az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola
létesítéséről szóló 1972. évi 15. törvényerejű rendelet 5. §.