Oldal 34 [34]
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 33
akadémiák, amelyekről a Ratio Educationis kimondta, hogy azok ,az egyetem
leányintézeteinek tekintendők nemcsak vele való kapcsolatuknál fogva, (...) hanem
azért is, mert a felsőbb tudományok akadémiai tanárainak tanári képesítésüket
az egyetemen kell elnyerniük. Egyebekben azonban igazgatásuk egyedül a királyi
tartományi igazgatóktól függ." Az akadémiák irányítási struktúrája hosszabb
ideig érintetlenül maradt," érdemi változásra csak a XX. sz. elején került sor,
amikortól a királyi jogakadémiák vezetői dékáni megjelöléssel működtek tovább."
Az ekként a dualizmusban kialakult és a két világháború között megszi¬
lárdult? egyszemélyi vezetési, illetve , felsővezetői" struktúra első jelentősebb
változása a második világháborút követően, majd az államszocializmus első kor¬
szakában némileg kaotikusnak tűnő módon következett be.? Ekkor valójában a
5 Ratio Educationis XXV-XXVI. § Az akadémiai igazgatók (elnökök) feladata a szabályok
betartatása és a fegyelem biztosítása volt. Emellett az akadémiákon is működött a szabad
és nemes művészetek igazgatója (Ratio Educationis XIX. §).
9 Az akadémiai igazgatói tisztséget erősített meg a katonai Ludovika-akadémiáról szóló 1808.
évi VII. törvénycikk, amely vezetőként az igazgatót, helyetteseként az aligazgatót jelölte
meg (8-10. $), valamint a magyar kirälyi honvedsegi Ludovika-Akademia felällitäsäröl
szóló 1872. évi XVI. törvénycikk, amelynek 3. §-a ezzel egyezően rendelkezett. A királyi
jogakadémiák tekintetében említendő még a jogtanodák újjászervezéséről szóló 1874. évi
május hó 4-i 12.917/74. VKM. számú rendelettel közzétett szabályzat.
3 Lásd: a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1911. évi 59.045. számú rendeletével
fr
kiadott szabályzat a kir. jogakadémiákon a dékánátusi intézmény behozataláról.
2
D
Lásd: a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerve¬
zéséről szóló 1934. évi X. törvénycikk 3. §
8 Az azonban a korábbi hagyományok folytatásának tekinthető, hogy az egyetemeket
általában a rektor (Építőipari Műszaki Egyetem felállítása tárgyában hozott 1952. évi
13. törvényerejű rendelet 4. §), az azokon működő karokat dékán vezette [a Marx Károly
Közgazdaságtudományi Egyetem szervezetének módosításáról szóló 1955. évi 30. tör¬
vényerejű rendelet 1. § (2) bek.]. Ezzel szemben meglehetősen idegen megoldás a Magyar
Közgazdaságtudományi Egyetem létesítéséről szóló 1948. évi LVII. törvénycikkben [3. §
(2) bek.] és a Nehézipari Műszaki Egyetem létesítéséről 1949. évi XXIII. törvényben [3. §
(2) bek.] a rektort helyettesítő kurátor intézménye, aki az Egyetem közigazgatását vezette,
és az Egyetem tanulmányi ügyeit a rektorral egyetértésben irányította, e minőségében
a vallás- és közoktatásügyi miniszternek tartozva fegyelmi felelősséggel. Ugyanennyire
sajátos, hogy a Szegeden létesített Közlekedési Műszaki Egyetem élén az Egyetem oktató
munkáját irányító és annak ügyvitelét vezető dékán állt [Közlekedési Műszaki Egyetem
létesítése tárgyában hozott 1951. évi 19. törvényerejű rendelet 3. § (1) bek.]. Az akadémia
megjelölésű intézményeket pedig továbbra is elnök (a Külügyi Akadémia létesítéséről
szóló 1948. évi LVIII. törvénycikk 4. §) vagy igazgató (a Gazdasági és Műszaki Akadémia
létesítéséről szóló 1949. évi XIX. törvénycikk 3. §, Mosonmagyaróvárott és Keszthelyen
Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről szóló 1954. évi 21. törvényerejű rendelet 3. §)
vezette. Későbbi szabályozásokban már megjelenik az igazgatót segítő az oktatási és gaz¬
dasági igazgatóhelyettes intézménye is (a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről
szóló 1953. évi 9. törvényerejű rendelet 3. §). Ebben az időszakban jelenik meg a főiskola