Oldal 32 [32]
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 31
A rektori vezetői felelősség részletes szabályozása — ahogy erről korábban már
volt sz6 — az 1867-1945 kôzôtti időszakban az egyes intézményekre hatályos VAM
rendeletekben öltött kodifikált formát. Ezek között számos tartalmi és szerkezeti
hasonlóság felfedezhető, mivel a Királyi Magyar (később Budapesti, majd Pázmány
Péter) Tudományegyetem szabályozása kötelezően figyelembe veendő mintaként
szolgált a miniszteri rendeletek megalkotása során, a Kolozsvári, illetve a Pozsonyi
és a Debreceni Egyetemek esetében is."? E rendeletek nem szorítkoztak a rektori
felelősséget megalapozó hatáskörök rögzítésére, azok — intézményenként eltérő
mértékben és körben - kitértek a prorektor és a dékán feladataira egyaránt, illetve
a felelősségre is kiterjedően a gazdasági vezetőkre, valamint az Egyetemi Könyvtár
vezetőjére. Itt jegyzendő meg egy, az egyes rendeletek tárgyi hatálya vonatko¬
zásában fennálló jelentős eltérés: míg valamennyi egyetem esetében a rendeleti
szintű szabályozás a tanulmányi, vizsga-, fegyelmi és leckepénz ügyekre, valamint
a gazdasági működtetés kereteire is kitér, (akadémiai) szervezeti szabályokat csak
a Műegyetem és a Kolozsvári, Debreceni, Pozsonyi Egyetem esetében találunk,
a Királyi Magyar Tudományegyetem (pesti egyetem) vonatkozásában azonban
nem. Ennek magyarázata épp az előbbiekben hivatkozott Ratio Educationis
részletes szabályrendszerében rejlik. Jelen mű kereteit jelentősen meghaladná,
ha e helyütt az egyetemek egyéb vezetőire (azaz a rektori szint alatti személyi
körre) vonatkozó szabályozás fejlődésére is részletesen kitérnék, ugyanakkor
szükséges utalni arra, hogy a korszakban kibocsátott VKM rendeletek — az ok¬
tatással összefüggésben — elsősorban a dékánok számára határoztak meg számos
hatáskört a beiratkozástól a hallgatók vizsga- és pénzügyi kötelezettségein és az
azok alóli mentesülés engedélyezésén át jogviszonyuk megszűnéséig, ? valamint
2 A kolozsvári, valamint a debreceni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetem alapítá¬
sakor az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy egy, az egyetemi oktatást külön szabályozó
törvény elfogadásáig a pesti egyetem a minta, és a miniszter arra kap felhatalmazást, hogy
szervezeti szabályzatukat, tanulmányi és vizsgarendjüket a meglevő szabályok alapján, az
adott viszonyoknak megfelelő módosításokkal állapítsa meg (a kolozsvári magyar királyi
tudományegyetem felállításáról és ideiglenes szervezéséről szóló 1872. évi XIX. törvénycikk
2. §, a debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetem felállításáról szóló 1912.
évi XXXVII. törvénycikk 5. §).
Lásd pl.: a vallás- és közoktatási m. kir. ministernek 21735/1875. sz. a. kiadott rendelete: a
budapesti királyi magyar tudomány-egyetem tanulmányi, fegyelmi és leczkepénz-szabályzata
(a továbbiakban 1875. évi TFL), a m. kir. vallás és közoktatásügyi minister 1901. évi 4593.
szám alatt kelt rendeletével kiadott szabályrendelet az egyetemi orvostudományi karoknál
tartandó doktori szigorlatokról. (Jóváhagyatott Ö cs. és ap. királyi Felségének Bécsben,
1901. évi január hó 11-én kelt legfelsőbb elhatározásával.), a vallás- és közoktatásügyi
¬
&
m. kir. ministeriumtöl. — 18,684. sz. A magyar kirälyi Jözsef-müegyetem szervezeti
szabályzata. (Megerősítést nyert Ő császári és Apostoli királyi Felségének 1882. évi junius
hó 12-én kelt legf. elhatározásával.) (a továbbiakban: 1882/18,684. VKM r.), a m. kir.
vallás- és közoktatásügyi miniszter 1916. évi 13.446. eln. számú rendeletével közzétett