Page 29 [29]
OCR
28 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN A felsőoktatási jog természetének másik sajátos vonása annak dominánsabb nemzeti jellege. A szupranacionális jog ugyanis legfeljebb távolról, közvetve hat ki a nemzeti szabályozásokra. Ez annak tükrében különösen szembetűnő, hogy mindeközben maga a felsőoktatás — ahogy erre már korábban utaltuk — egyre inkább globálissá válik. Tehát miközben nem csupán a hallgatók minden korábbinál dinamikusabb mobilitása, hanem a közös képzések (ún. double és joint programok) és a határokon átnyúló képzési formák (pl. MOOC?) egyaránt a nemzeti jelleg halványodását jelentik, a nemzetközi — elsősorban emberi jogi — egyezményekben megjelenő alapelvi követelmények a nemzeti szabályozás számára jelentenek jobbára általános iránymutatást. Az emberi méltóság tisztelete és az abból fakadó számos alapjog: diszkrimináció-tilalom, gondolat, lelkiismeret- és vallásszabadság stb. azonban nem felsőoktatás-specifikusak, azok felsőoktatásra irányadó szabályozásban való megjelenése a nemzeti jogalkotás függvénye. Ugyanez a megállapítás igaz a közvetlen hatállyal bíró uniós jogra is. Az ugyanis határozottan távolságtartó. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy mégis vannak olyan közvetett hatások, amelyek érintik az intézményvezetői felelősséget. A nemzetközi normák áttételesen is jellemzően a nemzeti alapjogi szabályozásban öltenek testet. Míg előbbiek viszonylagosan állandók, a hazai alapjogi szabályozás — különösen az utóbbi bő fél évtizedben — dinamikusan változik (általánosságban is, de amint látni fogjuk a felsőoktatást érintő részében kifejezetten az alapjogokat szűkítő, az állam pozícióját erősítő irányban). A felsőoktatásra irányadó szabályozást már közvetlenül befolyásolja az alkotmányos háttér, Magyarországon ez különösen szembetűnő az alkotmány és alaptörvény tárgybeli szabályozásának összevetésével, a hasonlóságok és eltérések, valamint az általuk kialakított alapjogi környezet áttekintésével, amelyben az autonómia kérdésköre a felelősségre kihatóan felmerül. Végezetül szükséges a felsőoktatási jog természetéről annak dogmatikája mellett a kodifikációs minőség szempontjából is beszélnünk. A jelen könyvben — noha a napi működést meghatározó törvényi és rendeleti szabályozás részletesebb vizsgálata az egyes tematikus fejezetek keretében megtörténik — egyúttal átfogó képet kaphatunk arról is, hogy a felsőoktatási intézmények vezetőinek mint egyúttal a jogszabályok betartásáért és betartatásáért felelős alkalmazottaknak milyen normatív közegben kell e felelősséget viselniük. Összességében láthatóvá válik, hogy a jelenlegi normatív környezet minősége lényegében a felelősségmegállapítás egyik akadálya. § Az angol Massive open online course (tömeges nyílt online kurzus) rövidítése. Olyan interneten elérhető (webes) felsőoktatási kurzusokat jelent, amelyek nagy létszámú résztvevő számára biztosítanak — általában ingyenesen — korlátlan hozzáférést.
