Page 24 [24]
OCR
I. BEVEZETÉS 23 során — legalábbis a felelősség vizsgálata körében — figyelmünket nem egy adott jogterületre, hanem a vizsgált jogintézményt átfogóan szabályozó jogterületek összességére kell irányítani. A felsőoktatási jogi kutatások és művek fókuszában az utóbbi időben — nem meglepő módon -— az autonómia kérdésköre áll. Amint azt látni fogjuk, az autonómia a felelősség tematikája körében is hangsúlyosan megjelenik, de a jelen műnek hangsúlyozottan nem annak megválaszolása a célja. Az autonómia a felelősségi viszonyok és szabályok feltárása során az a viszonyítási pont, amelyből kiindulva vizsgálhatjuk a mindenkori kormányzat tárgykörben tett intézkedéseit. Másfelől a jelen mű egy, a további kutatásokat megalapozó átfogó jellegű horizontális irányú, nem pedig egy választott jogág, vagy még szűkebben, annak egyes jogintézményeire vonatkozó szabályozás részleteibe mélyre hatoló vertikális vizsgálat összessége. Nem vitásan a kép akkor lenne teljes, ha a horizontális alapozáson nyugvó, valamennyi felkínált lehetőség szerinti vertikális — tehát mindkét irányba lefolytatott — vizsgálatot is bemutatná. Végül a téma aktualitásából adódó időkényszer az alapozó munka felé billentette el a mérleg nyelvét. A mű célja tehát az évtizedek óta érintetlen felsőoktatási jogi kutatások időközben letett fonalát újra felvéve a további kutatásokat megalapozni, későbbi kutatási irányokat is kijelölni, az egyes jogágakon belüli további mélyreható vizsgálatok alapjait megteremteni. A felsőoktatásra irányadó normaösszesség elemzéséhez szükséges a szakirodalom, elsősorban a hazai szerzők műveinek megállapításait áttekinteni: azokat egymással, illetve a változó jogszabályi környezettel összevetni. Ez egyszersmind lehetőséget ad arra is, hogy áttekintsük a jelenkori felsőoktatási jogirodalmat. Mindenekelőtt az állapítható meg, hogy az igencsak szűkös: Nádas György, a Debreceni Egyetem docense a felsőoktatás sajátos munkajogi vonatkozásaival foglalkozik. A felsőoktatás és a felsőoktatási autonómia közjogi vonatkozásairól Kocsis Miklós jelentetett meg 2011-ben monográfiát, illetve publikált tanulmányokat. Nagy Marianna, az ELTE professzora a felsőoktatási autonómiával, annak és általában a felsőoktatásnak közigazgatási vonatkozásaival foglalkozott néhány írásában. A Széchenyi Egyetem oktatója, G. Karácsony Gergely pár írásában a fenntartói nagykommentárja. I. kötet, Budapest, Opten, 2014, 1054.] Ehhez megjegyzem, hogy még a nem állami felsőoktatási intézmények esetében sincs meg az alapító azon lehetősége, hogy a Ptk. általános szabályaira utalással határozzák meg a szervezet és képviselet rendjét, mert e körben az Nftv. kógens rendelkezéseket tartalmaz, amelyektől csak kis részben, a XXVI. fejezetben meghatározott körben van mód eltérésre. Az természetesen nem kizárt, hogy e vonatkozásban a szervezeti és működési szabályzat a Ptk. szabályaival egyező rendelkezéseket állapítson meg, de ebben az esetben nem a Ptk. szabályozása lesz a jogforrás, hanem az Nftv. 11. § (1) bekezdés a) pontja, amely szerint a felsőoktatási intézmény a működésére és szervezetére vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg (ez viszont kógens rendelkezés, tehát ettől eltérni a nem állami intézmények esetében sem lehet).
