Oldal 23 [23]
22 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
hogy az intézmények a felelősségre vonást kiváltó ügyet, okokat ,a szőnyeg alá
söpörjék". Mindezek alapján az elkövetkezendőkben arra fókuszálunk, miben áll
a felsőoktatási intézményeket vezető személyek és testületek felelőssége a jog által
nem szabályozott, normák által nem lefedett területeken, és hol és milyen formában
jelenik meg a felelősséget megalapozó, esetenként a számonkérést is lehetővé tevő,
valamint a jogkövetkezményeket is rögzítő szabályozás. A terjedelmi korlátokra
tekintettel kutatásunkat kénytelenek voltunk a rektori-kancellári, illetőleg szená¬
tusi-konzisztóriumi szintre szűkíteni, ezért a felsőoktatási intézmények ezen szint
alatt tevékenykedő vezetőire csak helyenként — elsősorban a legfelsőbb szinttel
való viszony tekintetében - érintőlegesen térünk ki. E feltáró munka azonban nem
fejeződhet be a hatályos jogszabályi környezet feltérképezésével. A nyilvánvalóvá
váló problémákra adható megoldási javaslatok csak akkor fogalmazhatók meg
kellő alapossággal, ha azokat a kodifikációtörténet fejlődési vonalán elindulva, és
— a górcső alá vett terület sajátosságából adódóan — több jogágra kiterjedő, illetve
interdiszciplináris vizsgálattal tárjuk fel. Így olyan megoldási javaslatok körvona¬
lazhatók, amelyek az akkut problémákon túlmutatva az intézményi autonómia
igencsak kívánatos (vissza)bővítése mellett a felelős intézményvezetés alapjainak
kialakításához is segítséget kínálnak.
A felsőoktatási jog következő természetéből adódóan annak kutatása nem
szűkíthető a közjog területére, azt ki kell terjeszteni a felsőoktatási joghoz szo¬
rosan kapcsolódó magánjog egyes elemeire is. Itt elsősorban a munkajogra kell
gondolnunk, amely a felsőoktatási törvényi szabályozásban is mögöttes nor¬
maként jelenik meg, de a felelősségi alakzat természete a polgári törvénykönyv
kártérítési szabályait is vizsgálandóvá teszi." Így felsőoktatási jogi kutatások
28 Hall, John — Hyams, Oliver: Governance, Accountability and Personal Liability, in:
Palfreyman, David -Warner, David (szerk.): Higher education law, Bristol, Jordan Publishing,
2002, 55.
3 A magánjoggal való kapcsolódással összefüggésben érdekes kérdés, hogy vajon a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a jogi személy kép¬
viselete és szervezete körében rögzített szabályai irányadóak lehetnek-e a felsőoktatási
intézmények esetében. Ahogy azt részletesen kifejtem, a fenntartó jogállásától függetlenül
a felsőoktatási intézmények közjogi közintézetként határozandók meg, ezért esetükben
is irányadó gondolat, hogy a Ptk. ,nem foglalkozik a közjogi jogalanyokra vonatkozó
közjogi szabályozással. Ha közjogi funkciók ellátására létrejött szervezeteknek az alapítóik
magánjogi jogalanyiságot, jogi személyiséget is kívánnak biztosítani, ezt a jogi személyekre
vonatkozó általános szabályok alkalmazásával megtehetik." (Vékás Lajos — Gárdos Péter
(szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal, Budapest, CompLex, 2013, 236.] Ezzel
azonos álláspontot képvisel Papp Tekla és Pázmándi Kinga is. (Papp Tekla: A jogi személy
általános szabályai, in: Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
évi V. törvény és kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. I. kötet, Budapest, Opten, 2014,
367., Pázmándi Kinga: Az állam részvétele a polgári jogviszonyokban, in: Osztovits András
(szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és kapcsolódó jogszabályok