Seite 21 [21]
20
VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
2
2
D
D
az álláspont, lásd: Bull, Hans Peter — Mehde, Veith: Reform der Hochschulorganisation.
Die populáren Modelle und ihre Probleme. Juristenzeitung, 55. évfolyam, 2000/13, 654.
Ezzel szemben, noha a korszerű egyetemi kormányzás mintájául az Egyesült Államokat
említi a vezetéstudomány, az ottani felsőoktatási jogi szakirodalom szerint mind a vezető,
mind a beosztott hivatalnokok között nagy számban találhatók az akadémiai szférából
érkezők. Megemlítendő, hogy ezen hivatalnokok akár az egész intézményt, akár annak
egyes egységeit szolgálják ki, az intézmény és a hallgatók egészének érdekeit kell, hogy szem
elött tartsäk. [Kaplin, William A. - Lee, Barbara A.: The Law of Higher Education, Volume
1, San Francisco, John Wiley & Sons, 2013, 1.3.2. (https://goo.gl/kOe8QR 2016.07.25.)]
A kancellári rendszer bevezetése melletti érvek és az azzal szembeni érvek szakmai
megközelítéséről ír Kováts Gergely. [Kováts Gergely: Zárszó: Észrevételek és javaslatok a
kancellári és konzisztóriumi rendszerről, in: Kováts Gergely (szerk.): A kancellári rendszer
bevezetése a magyar felsőoktatásban. Tapasztalatok és várakozások, Budapest, Budapesti
Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja, 2016, 85—90.]
Veres Pál — Golovics József: Új szereplők a magyar felsőoktatásban: Kancellári rendszer
és konzisztórium, in: Kováts Gergely (szerk.): A kancellári rendszer bevezetése a magyar
felsőoktatásban. Tapasztalatok és várakozások, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem
Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja, 2016, 7—8.
T/311. számú törvényjavaslat egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról, 26. (http://
www.parlament.hu/irom40/00311/00311.pdf) A törvenyjavaslat indokoläsa mind az
általános, mind a részletes indokolás körében megkísérli a jogintézmény bevezetésének
szükségességét, illetve helyenként a választott kodifikációs megoldások célszerűségét
is alátámasztani. Ezzel szemben a konzisztóriumot bevezető újabb módosítás esetében
még ilyen terjedelmű érdemi indokolást sem találunk (az csupán a törvényi rendelkezések
megismétlésére korlátozódik), abból azonban látható, hogy az állam e körben már az állami
felsőoktatási intézmények stratégiai döntéseinek megalapozását sem bízza az intézményi
autonómia területére, s egy, a túlnyomó részben az oktatásért felelős miniszter által
delegált tagokból álló testület egyetértését írja elő a középtávú intézményfejlesztési terv,
illetve kutatás-fejlesztési innovációs stratégia, az intézményi költségvetés és a költségvetési
beszámoló elfogadásához, az intézmény vagyongazdálkodási tervének meghatározásához,
gazdálkodó szervezet alapításához, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez.
"1/4767. számú törvényjavaslat egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények
módosításáról, 64—65. (http://www.parlament.hu/irom40/04767/04767.pdf)