Page 15 [15]
OCR
I4 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN is.” A felsőoktatás révén ugyanis az egész világot behálózó együttműködések jönnek létre. Noha a tudományos tudás- és tapasztalatcsere színtere messze túlnyúlik az európai kontinens határain, azonban Európában a közös kulturális gyökerek és — meggyőződésem szerint — a közös jövő még inkább elengedhetetlenül determinálja a közös (közösségi) és a nemzeti politikákat arra, hogy a felsőoktatással összefüggő tevékenységeiket összehangolják, kapcsolataikat e téren még szorosabbra fűzzék. Ezzel válik a felsőoktatás a demokratikus fejlődésükben szinte töretlen történelmi ívet magukénak mondható államok, és a diktatúrák leküzdése után a demokratikus alapokat újra és újra kereső, a jogállami intézményrendszer megszilárdításával küszködő olyan országok, mint Magyarország közötti kapoccsá.?" Ezen együttműködések [elég csak a kormányközi és intézményközi Tél (Kétoldalú Tudományos és Technológiai kapcsolatokra) gondolni] még akkor sem szakadtak meg teljesen, amikor a kétpólusú világrend az eltérő politikai berendezkedésű országokat elszigetelte. A közös gyökerek a hallgatói mobilitás (peregrináció) révén még mélyebbre nyúlnak, hiszen az kontinensünkön évszázados hagyományokkal bír." A felsőoktatás a fentieken túl a magyar lakosság jelentős részét is közvetlenül érinti. Magyarország hatvanöt felsőoktatási intézményében (egyetemén, alkalmazott tudományok egyetemén és főiskoláján)" közel 280 ezren tanulnak." Ez azt ? Csak utalunk rá, hogy szemben a közoktatással, ahol a regionalizmus gangsúlyosan érvényesül, amint arra pl. Forray R. Katalin — Híves Tamás: Regionalizmus és globalizáció (kézirat, é.n. http://www.forrayrkatalin.hu/ (2019. 07. 16.)] c. írásában rámutat, a felsőoktatásban sokkal erőteljesebb a globalizáció szerepe, miközben — különösen a globális felsőoktatási térben mozogni nem vagy kevésbé képes hallgatók számára a glokalizáció jelentősége egyre inkább növekszik [Niemczyk, Ewelina K.: Glocal Education in Practice: Teaching, Researching, and Citizenship., in: Popov, Nikolay - Wolhuter, Charl — de Beer, Louw - Hilton, Gillian - Ogunleye, James - Achinewhu-Nworgu, Elizabeth - Niemczyk, Ewelina (szerk.) Glocal Education in Practice:Teaching, Researching, and Citizenship. Sofa, Bulgarian Comparative Education Society (BCES), 2019, 11-18.] Lásd részletesebben: Kozma Tamás: Előszó, in: Kozma Tamas (szerk.): Euroharmonizdcié, Budapest, Oktatáskutató Intézet Educatio Kiadója, 1998. 5—7. Barakonyi Károly: Bologna felülnézetben, in: Barakonyi Károly (szerk.): A Bologna ,hungaricum”. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2009. 43. (2009a), Szögi László: A külföldi egyetemjárás és a magyar értelmiségi szerep kapcsolata, Valóság, 51. évfolyam, 2008/4, 81-91. A tanulmány egyúttal a szerző témában keletkezett szerteágazó munkáságának rövid összefoglalása is. A mű jelentős részében az állami felsőoktatási intézményekkel foglalkozom. Mivel egy híján valamennyi intézmény egyetem (ideértve az alkalmazott tudományok egyetemét is) a továbbiakban az egyetemek megjelölést generálisan használom. Az „egyetemek, föiskoläk” megjelölésre, a két egyetemtípus megkülönböztető említésére csak akkor kerül sor, ha ennek az érintett tárgykör tekintetében jelentősége van. A KSH adatai szerint több, mint 280 ezren tanulnak a felsőoktatásban. (https://www.ksh. hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi007a.html, 2019. 07. 18.) Az Oktatási Hivatal 2017/18-as tanévre vonatkozó statisztikája szerint a 283350 hallgatóból a nappali, esti,
