Oldal 11 [11]
IO VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
Egy monográfia megírása magányos műfaj, de mégsem születhet meg mások
közreműködése nélkül, amely megvalósulhat közvetlen segítséggel, vagy a szer¬
ző életútjának bármely állomásán. A köszönetnyilvánítás veszélyes vállalkozás,
mert ha az ember megpróbál mindenkit megemlíteni, akkor túl hosszú lesz vagy
óhatatlanul kimarad valaki. Ezért én a teljesség igénye nélkül emelem ki azokat a
személyeket, intézményeket, akik, illetve amelyek közvetve vagy közvetlenül, de a
legszorosabban hatottak a mű elkészültére. Mindenekelőtt családomnak tartozom
köszönettel, szüleimnek és édesapám szüleinek, akik nem csupán boldog gyermekkort
biztosítottak, hanem olyan erkölcsi és kulturális hátteret, egyúttal a minőség iránti
igényt (önmagammal szemben is), amely szilárd alapot képez szakmai életutamhoz.
A sors nem mindig kegyes hozzánk, sajnos már doktori fokozatszerzésemet sem
élhették meg. Köszönöm nagynénémnek, Szántó Zsuzsanna egyetemi docensnek,
hogy első munkáimat és az értekezésemet is alaposan átolvasta és előremutató
megjegyzéseivel segített abban, hogy minél szélesebb kör (s ne csak a szűk szakma)
számára közérthető módon fogalmazzam meg gondolataimat. Köszönet Nagy
Róbert barátomnak, aki a legfrissebb helyesírás naprakész tudójaként és éles szemű
nyelvi lektorként olvasta át az értekezésemet, javítva az összes elírást.
Kiemelt köszönet illeti Hajdú József professzor urat, korábbi témavezetőmet,
aki megtisztelt azzal, hogy a jelen könyv lektori feladatait vállalta. A német nyelv
a témavezető helyett a , Doktorvater" kifejezést használja, és ezzel kifejezi azt a
viszonyt, amely a jelölttel fennáll. Nem csupán iránymutatásokat ad, de törődő
gondoskodással figyel doktoranduszára. Professzor úr valódi Doktorvater. Kö¬
szönöm opponenseimnek, Nádas Györgynek és Kocsis Miklósnak a barátságosan
kritikus, inspiráló megjegyzéseiket, amelyek közül néhányat értekezésem során
terjedelmi korlátok miatt nem tudtam figyelembe venni, de a jelen műben már
reflektálok rájuk.
Ahhoz azonban, hogy vállalkozhassak egy ilyen mű megírására, elengedhetetlen
a képzési háttér, így köszönettel tartozom, alma matereimnek is: a budapesti József
Attila Gimnázium tanári közösségének, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karnak
és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában
közreműködő tanároknak és adminisztratív munkatársaknak. Mindenhol volt
szerencsém számos értékes, segítőkész, tanáriroktató munkájával évtizedekre
meghatározó tudást átadó emberrel találkozni. Mindemellett az ELTE Jogi Karán
abban a ritka szerencsében is részem lehetett, hogy az egyik oktató személyében
nem csupán tanárt, hanem egy igazi mestert ismerhettem meg. Sajnálatos módon
Kiss Daisy nem élhette már meg sem doktori fokozatszerzésem, sem e mű meg¬
jelenését. Pedig anélkül a tudás nélkül, amit tőle akár az egyetemen, akár később
mint ügyvéd principálistól kaptam, nem juthattam volna el idáig.
Köszönettel tartozom korábbi munkahelyi közösségemnek, kiemelten Juhászné
Huszty Katalinnak, az ELTE volt gazdasági főigazgatójának, aki sok segítséget