Page 380 [380]
OCR
II. A LEGFONTOSABB TERMÉSZETES EREDTŰ PIROS/VÖRÖS FESTÉKANYAGOK 379 A 19. században még a Kanári-szigeteken tartottak nagy mennyiségben bíbortetveket, , napjainkra már csak Lanzarote szigetén vannak tenyészetek" (Lente 2017, 342). Ezt a festékanyagot kizárólag pác segítségével festették textilre, de a különböző pácokkal másféle színt értek el vele: kárminpirosat, lilásat stb. (Id. Hajnal 1981, 108). A vele festhető árnyalatok nagyban függtek a kosenil minőségétől is, mivel általában a kárminsav , 90-os aránya" aszerint változott, hogy a festékanyag honnan származott , vagy hol került forgalomba (pl. a bécsi karmint timfölddel elegyítették)" (uo. 99). A kosenillel festett szövetek színtartóssága kifejezetten jó, ettől függetlenül természetesen ismerünk olyan több száz éves, kizárólag ezzel festett textileket is, melyek az idők folyamán rózsaszínes tónusúra fakultak (H. Hofenk De Graaff 1983, 226). Mínium: Fehér ólomból (lat. ceruse) mesterségesen is elöällithatö (ez az „Egetett ólomfehér", Id. Inzelt 2003, 99), de a természetben ásványként is fellelhető mérgező festékanyag, az ólom és az oxigén vegyülete: ólomoxid. Elnevezése még: ölompir, olomvörös, olomcinöber, szaturnuszvörös, saturnusminium, pärisi vörös.”° Hires ökori „lelöhelyei” az efezusi ölombänyäk voltak. Ölomböl mär a römaiak is szämos pirosas tönust elö tudtak ällitani. Egy eredetmonda szerint Pireusz kikötöjeben egy tűzvész alkalmával véletlenül leégett egy hajórakomány fehér ólom, , azóta értenek hozzá, hogyan kell ólomfehérből erős izzítással, sav adagolása mellett" míniumot égetni (Wehlte 2004, 85). Az ólomnak (vagy inkább magának a miniumnak, ld. Gesztelyi 2001, 222; Járó 1997, 181) és az okkernek együttes hevítéséből szép rózsaszínes tónus keletkezett, amely Plinius műveiben sandyx néven szerepel (Pastoureau 2017, 35; a PalLex egyszerűen a mínium neveként tünteti fel a sandix szót, Id. XIII. 422). Ezzel a névvel azonban a középkorban már a festőbuzért jelölik (Heitler 2012, 45). Egyebek mellett a középkori miniatúrák festőanyaga, maga a miniatúra név is a mínium szóra vezethető vissza (Várkonyi 200I, 238). Más vélemények szerint a miniatúrák festékanyaga inkább a cinóber volt, melyet azonban a középkori szerzetesek mínium névvel jelöltek, kisméretű alkotásaik ezért kaptak a miniatira nevet (Hungerbihler 2007, 32)." A téglapor mellett gyakran hamisitottäk miniummal a ndla értékesebb cinöbert (Heitler 2012, 151). Ezt a festéket a hazai népi bútorokon is használták, pl. egy 18. századi sajógömöri tulipános láda piros színéről mutatták ki, hogy míniummal festették 20 Akad olyan forrás, amelyben a vörösfával festett színt nevezik ekképp: , Párisi Piros szín, Pariser Roth” (GYARMATI 1806, 58). Bizonyított tény ugyanis, hogy a minium nevet gyakran használták a cinóberre is, ill. más ásványi eredetű vörös színt adó színezékvegyületekre (PASTOUREAU 2017, 35). Vö. , Cinnabaris rubra A minium veres" (Comenius: Janua ling. lat. vestibulum. Colores, Szinek c. alfejezet).
