Seite 376 [376]
II. A LEGFONTOSABB TERMÉSZETES EREDTŰ PIROS/VÖRÖS FESTÉKANYAGOK 375
a kérgét és leveleit is használták, de ezek nem pirosas színt adtak, hanem sárgás
tónusokat, Id. Adorján [1987] 33.) A vele festett szövetek színtartósága kifejezetten
jó (H. Hofenk De Graaff 1983, 224)." Textileken csupán páccal alkalmazható,
de különböző pácokkal másféle pirosas (ill. barnás, lilás) színt értek el vele (hogy
pontosan milyet, Id. Hajnal 1981, 108).
Henna: Virágos cserje (Lawsonia inermis), amelynek elsősorban a levele színe¬
ző hatású, , sárga vörösessárga vagy vörös színt" ad (Györffy 1983, 178). Afrika
szubtrópusi részein, Dél-Ázsiában őshonos. Már az óegyiptomiaknál is nagyra
értékelt festőnövény (Brunello 1973, 42). A héberek kopher, az ögörögök kupros
néven ismerték, a latin nyelvben a cyprus szó jelölte (Forbes 1964, II. 103). Fel¬
használására vonatkozóan Magyary-Kossa Gyula részletes összefoglalását idézzük:
ya novényt henndnak vagy alhenndnak (alhinna) nevezik az arabok s hogy használata
ősrégi, azt az egyiptomi múmiák festett részei is bizonyítják." Úgy látszik, hogy
manapság Európában csak az albán nők használják kozmetikus célokra, ellenben
a török hódoltság idején a bosnyák, oláh és déloroszországi nők közt is divatozott
ez a szokás, s az akkori török nők nemcsak az ujjaikat, körmüket és tenyerüket,
hanem a köldöktől lefelé, a csípők alatt is hennával festették be magukat. Vagy
10-15 év éta a drogistäink kirakatäban is gyakran láthatjuk a hennaleveleket, mert
nemcsak kozmetikus, hanem ipari célokra, selyemfestésre is felhasználják ezeket,
alkanna-vörös- (alkannin-) tartalmuk miatt. [...] a régi egyiptomiak [...] a kezüket,
hajukat és körmeiket festették meg vele.? [...] A kirgiz asszonyok [...] Ha a kezüket
vagy lábukat vörösre akarják festeni, akkor a hennát először citromnedvvel vagy más
savanyú dolgokkal (borkővel, timsóval) elegyítik" (Magyary-Kossa 1931, 393—394).
Szerinte a régi nyelvemlékeinkben (már a 16. századtól) főleg a lovak festésének
kontextusában felbukkanó £ana (kanna) v. kána tulajdonképpen az alkanna rövi¬
ditése, amely alatt eredetileg nem a bäränypirositöt (Alkanna Tinctoria) Ertettek,
hanem a hennát (uo. 392). De mar 19. szazad végi Pallas Lexikon is azt írja (II. 628),
hogy , azelőtt a keleti Lawsonia inermis L. gyökerét tartották alkannagyökérnek".
Mivel a festőbuzér , színezése tartós volt, ellenállt a napfénynek, az esőnek, a mosásnak és nem
fakult ki", Türkmenisztánban még a 20. század elején is használták szőnyegek színezésére
(GOMBOS 1976, 183).
Ptolemaiosz-kori temetésekről fennmaradt textiltöredékeken a buzér- és a kermeszfestéken túl
nyomokban felfedezhető — a bíborcsiga és a sáfrányos szeklice mellett — a henna színezéke is
(PASTOUREAU 2017, 37).
2 Egyes vélemények szerint , főleg hajfestéshez hasznaljak” (BROBY-JOHANSEN 1969, 335).
Vö. ,Algirban vernyeges sárgára festik hajokat, mellyet henna nevű fűből szoktak tsinálni"
(N. n. 1826, 85). Vö. még: egy hazai, 1909-ben megjelent cikk arról számol be, hogy a henna
,hajfestés terén ma is állandóan keresett" (GY. K. 1909, 493).